Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.
Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről
390. szám. 73 marhavásárlásnak és kiosztásnak kimutatása az 1880—1888 évekről (XIV. sz melléklet); — az 1880—1888. év végéig a külföldről importált tenyész-szarvasmarhák kimutatása (XII. sz. melléklet); — a tordai bikatelep állománya 1880—1888. évben (XV. sz. melléklet); — és azon hazai tenyész - telepek kimutatása, melyekből tenyész-állatok sikerrel vásároltattak (XIII. sz. melléklet). Az ismertetett eljárást követve, 8 év alatt tagadhatatlan szép siker lett elérve, mely 1885-ben a budapesti országos kiállítás alkalmával elég szembetűnően kifejezést is nyert. Ezen idő alatt a kormány az első években 50 ezer forintot, később 150 ezer forintot adott ki ezen czélra. Az eddig kifejtett tevékenység alkalmával arra a meggyőződésre jutottam, hogy azon esetben, ha az érdekelt gazdaközönség most már vidékenkint maga kezelné a bikavásárlást és kiosztást, ugyanazon pénzbeli áldozatokkal talán még nagyobb eredményt lehetne elérni; mert a gazdaközönség az illető területnek helyi viszonyait teljesen ismervén, mindenesetre hivatott a tenyészállatok kiválasztására épugy, mint annak megitélésére is, hogy az oda kijelölt fajtából a községek minő apa-állatokkal és mily föltételek mellett látandók el. Ebből a szempontból kiindulva, az ország azon vármegyéit, illetőleg gazdasági egyesületeit, melyek e téren máris eredményeket mutattak föl, ezen irányban 1888. évi augusztus havában közreműködésre fölhívtam és a kormány részéről kilátásba helyezett támogatást a következő föltételektől és kikötésektől tettem függővé: Az egyesület minden év január hó végéig tudomásomra hozni köteles azon összeg nagyságát, melyet az illető évben önerejéből állattenyésztési czélra fordítani kész. Ugyanily nagyságú összeget bocsátok rendelkezésére az egyesületnek ugyanazon évben az országos állattenyésztési czélokra törvényhozásilag rendelkezésemre bocsátott hitelből. Az egyesületnek feladata mind az általa felajánlott, mind a kormánytól nyert évi összegből a megállapított tenyésztési kerület jellegének megfelelő, átörökíthető hibáktól ment bikákat vásárolni s azokat a működési területén levő községekben az illető község vagyoni viszonyaihoz képest esetleg árkedvezménynyel és három félévi törlesztés mellett elhelyezni. Az előző évben kiosztott bikák vételárából befolyó részletek hasonlóképen bikavásárlásokra fordítandók s így az állattenyésztés emelésére szánt tőke minél többször megforgatandó azaz a gazdasági egyesületnek oda kell törekednie, hogy egy évben minél több bikát vásároljon és helyezzen el községekben. Önként értetik, hogy azon esetre, ha a gazdasági egyesület által egy évben állattenyésztési czélra fölajánlott összeg a kormánytól ugyanazon évben nyert segélyösszeggel együtt oly tetemes összegre rúg, hogy az ugyanazon évben az egyesület területén levő községek által szükségelt bikák beszerzése után még fölösleg marad, ezen fölösleg tenyésztésre való állatok és borjak díjazására, továbbá tejgazdaságok és szövetkezetek létesítésének előmozdítására is fordítható. Ha a gazdasági egyesület megszűnnék vagy feloszlanék, az összegyűlt állattenyésztési alap fölött a rendelkezés a vezetésem alatt álló ministeriumra száll oly kötelezettséggel, hogy ezen alap csak az illető vármegye állattenyésztési czéljaira — a vármegye közönségének meghallgatása mellett — lesz fordítható. A gazdasági egyesület által állattenyésztési czélra évente felajánlott összegről, valamint a kormánytól e czélra nyert segélyről, nemkülönben az előző évekből befolyt vételár-részletekről utasításom szerint rendes okiratokkal fölszerelt számadás vezetendő, mely minden év január 15-éig a vezetésem alatt álló ministeriumhoz terjesztendő fel. Ezen intézkedésemnek örvendetes sikere volt; eddig már 30 egyesület jelentkezett és önerejéből az illető vármegyék által is támogatva, az állattenyésztés előmozdítására 70,265 forintot ajánlott föl. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XIV. KÖTET. 10
