Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről

72 390. szám. A magán-tenyésztők részére a tenyész-állatokat egy állami szakértő közeg külföldön vásárolta be; a megvásárolt állatok az ország határáig államköltségen szállíttattak, az ország határától kedvezményes vasúti díjtételek mellett a hozataluk nem sokba került. A külföldön igy bevásárolt tenyész-állatok árát a vállalkozó gazda három hat-hat hónapra esedékes részletben fizette vissza az államnak. Ezen importoknál, az állam minden költségét bele véve, évente 5,000 forintnál többel nem terheltetett. Ujabban a most ismertetett módon eszközölt importok megszűntek és azok, a kiknek ily állatokra szükségük van, maguk szövetkeztek ilyen importra és ezt az állam csak annyiban segélyezte, a mennyiben megengedte, hogy szakértő közege teljesítse a bevásárlást, de ennek költségeit is, a mennyiben őket terhelte, a vállalkozók fedezték. A községek számára bevásárolt bikák kiosztása ezen működés megkezdésekor a következő megállapodás szerint eszközöltetett: Bika az állam részéről csak olyan községnek adatott, mely a gazdasági egyesület, vagy a törvényhatóság és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium által közösen az 1880-ik évben megállapított tenyésztési kerületbe való fajtát, mint tenyésztendőt elfogadta. Az utóbbi föltételt elfogadó községnek adott bikánál a földmívelési ministerium viselte akkor a tenyésztésre szolgáló bika kiválasztásának és tenyésztési helyére való szállításának költségeit. A nagyobb kedvezmény abban állt, hogy az a község, melynek bikára volt szüksége, a saját megbizott szakértőjét küldhette el a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, ministerium által megjelölt tenyészetekbe és gulyákba, ez választott és ennek költségeit, továbbá a bika elszállítási költségeit a kincstár viselte. A kedvezménynek egy harmadik neme az volt, hogy a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium sem a kiválasztás költségeit, sem a kiválasztott bikák szállítását nem fizette, de ezen költségeket, valamint a bika vételárát előlegezte és ezen előleg törlesztésére részletfizetést engedélyezett. A részletfizetések lerovása, vagy.s a törlesztési idő maximuma nyugoti fajta bikáknál két évre, a magyar fajtájú állatoknál három évre terjedhetett. A negyedik kedvezmény abban állt, hogy a községek ugy kapták a bikát, mint az az imént említve lett, de a kiválasztás és szállítás költségeit a ministerium fizette. Az ötödik kedvezmény a vételár 20%-ának eleügedésében, a szállítási költségek megtérítésében és részletfizetések (2. és 3. év) engedélyezésében állott. Csapások, tűz, víz, vagy jégverés által sújtott, továbbá szegény községeknek tenyésztésre ingyen adattak bikák. Ezen föltételek részben megtartattak, részben módosultak, de az irány a szarvasmarha-tenyésztés támogatásának megkezdése óta nem változtattatott és ez által a jellegződés alapja a tenyésztési területekben megvettetett, oly vármegyékben pedig, hol a gazdasági egyesületek is melegebben érdeklődtek ezen tenyésztési ágazat irányában, oly eredmények érettek el, melyek az irány helyessége mellett tanúskodnak és ennek megtartását követelik. Ilyen vármegyék: Vas, Sopron, Pozsony, Tolna és Nyitra vármegyék. Vas vármegyében a szarvasmarhalétszám, különösen a vármegye nyugati felében évről-évre inkább jellegződik, a tenyésztés javul, az eladó állatok száma növekszik és ennek eredménye, hogy Vas vármegyéből már közel kétezer darabot exportálnak, részben Bécs, részben Budapest felé, hogy ezekkel a tehenészetek szükséglete fedeztessék. A most vázolt törekvés bővebb felvilágosításául szolgálnak az indokolás mellékletei közt levő táblázatok; még pedig a földmívelési ministerium által közvetített hazai tenyész-szarvas-