Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-412. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, "az öröklési jogról" szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

276 412. szám. '/. alatti melléklet a 412. számú irományhoz. Törvényjavaslat, az öröklési jogról. (Az igazságügyi bizottság szövegezése szerint.) ELSŐ CZIM. Általános határozatok. i- §• A meghalt személynek (az örökhagyónak) hagyatékát képezik vagyoni viszonyaira vonatkozó jogai és kötelezettségei, a mennyiben nem voltak személyéhez kötve. A hagyatékot mint egészet az örökös örökli. Több örökös (örököstársak) között a hagyaték mint egész, egyenlő vagy egyenlőtlen hányadokban (arányokban, 199., 200.§.) oszlik meg. Az örökösökön felül a jelen törvény értelmében a köteles részre jogosítottak, a hagyományosok és a halálesetre megajándékozottak is öröklési joggal birnak. Az öröklés, a mennyiben a jelen törvény kivételt meg nem állapit (163., 164., 217. 386. §§.), az örökhagyó halálakor, — holttá nyilvánítás esetében pedig azon a napon nyilik meg, a mely az örökhagyó elhunytának napjául megállapittatott. 3. §. Öröklési joggal rendszerint csak az bir, a ki az öröklés megnyíltakor életben van. Az öröklés megnyíltakor már fogantatott méhmagzat, ha utóbb élve születik: ugy tekintetik, mintha az öröklés megnyíltakor már élt volna. 4. §. Ha be nem bizonyítható, hogy több személy közül melyik halt meg előbb: az a vélelem áll, hogy egyidejűleg haltak meg. 5- §• Öröklési képességgel általában mindenki bir, a kinek szerzési képessége van. Az öröklési képesség azon időpont szerint Ítélendő meg, a melyben az öröklésre hiva•