Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-386. Törvényjavaslat, a cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasut elsőbbségi kölcsöneinek convertálása tárgyában

386. szám. 23 Az 1889. január 1-én névértékben 39.149,800 frtot tevő, 5%-os két kölcsön helyett kibocsáttatik: 47.140,800 frt elsőbbségi kölcsön 47o-al. Névprfcéjc Eredeti névérték 1889 jajmár ^ b) Arany elsőbbségi kölcsön (magyar) ... 6.828,000 frt, 6.735,600 frt. Az 1889. január 1-én 6.735,600 frtot = 13.639,590 márkát tevő 57.-os aranykölcsön helyett kibocsáttatik: 16.541,400 német birodalmi márka 4%-os kölcsön. II. Az osztrák részről kibocsátandó 5.5 millió ezüst forintnyi kölcsön. III. A kassa-oderbergi vasút 1879. évi 4.285,200 frt ezüst elsőbbségi kölcsöne, mely az eperjes-tarnowi vasútnak a kassa-oderbergi vasúttal való egyesítése iránt kötött szerződés 6. §-a szerint az eperjes tarnowi vasút ugyanoly összegű elsőbbségi kölcsön helyett bocsáttatott ki, illetve convertáltatott; e kölcsönből 1889. évi márczius 1-én még forgalomban van 4.188,600 frt, melynek convertálására a szerződő bankcsoportnak 1890. évi deezeraber 31-ig előjog biztosíttatott. A mi már most első sorban a convertálandó kölcsönökre kért állami kedvezményeket illeti, ezek az egész conversionalis műveletnek fő feltételét, illetve alapját képezik, a mennyiben nélkülök a conversio egyáltalán tervbe sem vétethetnék, minélfogva azok engedélyezését a kormány annál inkább ajánlhatni véli, mert, mint már föntebb előadni szerencsém volt, — a conversio az államkincstárra nézve is elég jelentékeny pénzügyi előnyöket biztosit. A javaslat ugyancsak 1. §-a második kikezdésébeu kilátásba helyezett hason kedvezmények által pedig mód kívántatik nyújtatni a társaságnak, hogy kedvező alkalommal az eperjes-tarnowi vasút eredeti kölcsöne helyett kibocsátott 4.285,200 frtnyi 5%-os ezüst kölcsönét szintén convertálhassa és alkalmazkodva a mai viszonyokhoz, ezen kölcsöne helyett is mérsékeltebb kamatozású új kölcsönt bocsáthasson ki; önként értetvén, hogy az ezen convertálásnál elérendő nyereség szintén a kamatbiztositó kincstár javára, illetve a társaság állam-előlegeinek apasztására lesz fordítandó. Visszatérve az 1. §. azon részére, mely a bélyeg- és illetékmentességet az 1888. évi 5.5 millió ezüst forintnyi osztrák kölcsönre szintén kiterjeszti, van szerencsém megjegyezni, hogy — eltekintve attól, hogy a viszonosság ily mindkét államterületet érintő vasutaknál az osztrák kormány részéről hasonló esetben már is gyakoroltatott, a mennyiben az I. m. gácsországi vasút 1878. évi másod kibocsátású kölcsöne is, mely majdnem kizárólag a magyar vonalra vonatkozik, — teljes összegében, és illetékmentesen Bécsben lett kibocsátva, — a szóban forgó kedvezmény inkább csak formai jelleggel bir, a mennyiben a társaság nem köteles a most emiitett kölcsön konversiójára szolgáló czímleteket a magyar korona területén kibocsátani, hanem azokat az osztrák államterületen fekvő fióktelepén is emittálhatja, mely esetben a magyar kincstár az illetékre ugy sem tarthatna számot. E helyt ki kell még emelnem, hogy a szelvénybélyeg-mentesség, mely a kormány részéről elvi szempontból engedélyezendőnek nem találtatott, csak azért vétethetett föl mégis a törvényjavaslatba, mert a vasúttársasággal.oly megegyezés jött létre, mely szerint a társaság szelvénybélyegtartozását vagy egy évenkint fizetendő átalányösszegben, vagy pedig ezen évi átalányösszeg mai tőke-egyenértékének 57o-os kamatláb alapul vétele mellett való lefizetése által egyszer s mindenkorra fogja leróni. Az itt értett szelvénybélyeg-illetékek, melyek összege tett számítás szerint átlag évi 10,000 frtra tehető, a kassa-oderbergi és az eperjes-tarnowi vasutak egyesítésére vonatkozó, s az 1879. évi XXXVIII. törvenyczikkel a törvények közé iktatott szerződés 3. §-a e) pontja szerint rendelkezésre álló 14,897 frt 33 krnyi évi járadékból, a részvényesek megterheltetése nélkül lesznek fedezhetők.