Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-412. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, "az öröklési jogról" szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

268 412. szám. kérdés a vagyonelkülönzés intézményével van, a bizottság ezen szakaszt kihagyta annak kijelentése mellett, hogy a német javaslat álláspontjáig menni a mi viszonyaink közt semmi esetre sem tartja kivánatosnak. A 432. korm. jav., (422. új) §-t a bizottság kibövitendönek, vagyis a most tárgyalt szakaszokban foglalt rendelkezéseket kiterjesztendoknek találta egyrészt az oly perek érdekében is, melyeknek tárgya nem valamely követelésre irányul, hanem az örökhagyóval fennállott jogviszonyból folyik; nemkülönben a kötelesrész kifizetése és kiegészítése iránt inditott perekre is. A negyedik fejeietet, mely a javaslatnak egyik igen fontos s a bizottság meggyőződése szerint is üdvös újításnak : a vagyonelkülönzés intézményének behozatalát tárgyazza, a bizottság egészben vagyis elvileg elfogadta ugyan, azonban az alább indokolt s már e jelentésben eddig is kiemelt vonatkozásoknál fogva szükségesnek találta annak átdolgozását. A bizottság magáévá tette azon alapeszmét, mely szerint a vagyonelkülönzés lényegében formátlan csőd; hogy ennek a hitelezők, kötelesrészre jogosítottak s hagyományosok összehívásával kell lebonyolittatnia, — következéskép nem szükséges sem a német javaslat által czélbavett moratórium, sem a nehézkes és bonyolult felhívási eljárás alkalmazása, a mely mellett mégis igen sok ily hagyaték csődeljárás utján lenne lebonyolítandó. A bizottság az újításnak legfőbb czélját azon, már fentebb is érintett irányban látja, hogy lehetőleg megakadályozható legyen az, miszerint egyes túlszemes hitelezők a többieket megelőzőleg szerezhessenek zálogjogot, magukhoz ragadhassák az egész tömeget; hogy az elkülönzés mindig csak az összes vagyonra terjed ki s egyes örökrészekre nem rendelhető el ; hogy ennek fennállta alatt a hagyatéki javakra dologi jogok nem szerezhetők, ellenben az addig szerzett dologi jogok hatálya ez által nem érintetik; végre hogy az elkülönzési kérelem beadása megakadályozza az örökösödési igazolvány kiadását s ennek csakis kivételként lehet helye, — akkor is azonban az ingatlanok tulajdonjogának hivatalból való átíratása nélkül, stb.; — a mint különben mindezen intézkedések szervesen megállapítva jelentkeznek a §-ok sorrendjében; ugyanis: A 423. (új) §-ban az elkülönzés kérésére jogosítottak a kormányjavaslat 433. §-ának megfelelően, azonban a vonatkozó rendelkezéseknek és az elkülönzési kérelem alapjául szolgáló okiratoknak szabatosabb szövegezése és czélszerűbb csoportosítása mellett soroltatnak fel. Azon felmerült kérdéssel szemben, hogy nem volna-e kívánatos a > veszély« fogalmát vagy eseteit közelebbről körülírni, a bizottság — utalva más törvényhozási művek példájára is s szem előtt tartva az ily meghatározásokkal .járó elvi nehézségeket — ezt mellőzendőnek s esetenkint a birói belátásra fenhagyandónak határozta annak jelzésével, hogy a legtöbb esetben azon tárgyi veszélyről leend ugyan szó, mely egyfelől a hagyatéknak a leltár által kimutatott cselekvő állapota, másfelöl a hagyatéki követelések, kötelesrész és hagyományok egybevetéséből mutatkozik, — de subjectiv veszély is lehet, pl. a birtokló örökös személyében, pazarló hajlamaiban, — továbbá abban, hogy egyes tárgyak a hagyatékból könnyebben elvonathatnak, egyes hitelezők, vagy hagyományosok külön kielégitésére fordíttathatnak, vagy például külföldi örökösök által a hagyatéki ingóságok az országból kivitetvén, az örökhagyó hitelezői a kötelesrészre jogosítottak és a hagyományosok részére hozzáférheti énekké válnak. A 424. (új) §-ban, tekintettel arra, miszerint a 421. (régi) §. töröltetett, szükséges volt azt kimondani, hogy az örökös minden esetben, tehát veszély igazolása nélkül is kérhet elkülönzést. Ezen mozzanatnak találkozása a 421. (korm. jav.) §. alapeszméjével, mely szerint az örökös, ha a hagyatéki terhek kifizetését magára vállalni nem akarta, szintén gondnok kirendelését kérheti, — azon egyszerűsítésre vezette a bizottságot, mely ezen §-ban s a 421. (korm. jav.) §-nak már fent indokolt törlésében nyer kifejezést, s a mely által a gondnokkirendelések külön esetei kevesbednek.