Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-412. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, "az öröklési jogról" szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

262 412. szám. véget vetni, — a bizottság helyesnek találta a javaslat azon alapelvét, mely szerint ellentétes öröklési igények támasztása esetében a biró azt helyezi az örökség birtokába, a kinek igénye alaposabbnak mutatkozik, és hogy ingóknál elvileg helyt ad a biztosíték kivánhatásának, — ingatlanoknál azonban nem, — minthogy ezek állagát védi az, hogy a telekkönyvben nem iratik át a tulajdonjog a birtokba helyezett örökösnek nevére. Figyelembe véve azonban azt, hogy sok esetben (például erdő, szőlő, stb. birtokoknál) a birtokba helyezett örökös magát az állagot is megtámadhatja s ebben helyrehozhatlan kárt okozhat: a bizottság ezekre nézve is a szükség mérvéhez képest helyt kivánt adni a biztosíték követelhetésének. A haszonvételek biztosítására nézve lényegileg elfogadta a bizottság a javaslat álláspontját, de a szakasz rendelkezését azzal bővítette ki, hogy a mennyiben a haszonvételek biztosításának esete fent nem forog, a zár alá vett hagyatéki vagyon haszonvétele különben is a birtokba helyezett örökösnek kiadandó. A javaslat azon rendelkezését azonban, hogy e biztosíték adása házastársak, szülők s leszármazók ellenében nem követelhető, fentartandónak mondta ki a bizottság azon okból, mert az ezen körbe esö birtokba helyezett örökösöket a kötelesrész is megilleti és igy igazságtalan volna akkor, a midőn öröklési igényök is alaposabbnak látszik — őket a haszonvételek biztosításával terhelni. A 398—399. (korm. jav.) §-ok a kötelesrész iránti igények teljesebb megvédhetésének szempontjából lőnek módosítva és újra szövegezve. Különösen szükségesnek látta e részben a bizottság a 392-ik (új) §-ba azon intézkedést felvenni, hogy a birtokba lépő örökös a kötelesrészt, a mennyiben azt a hagyatéki ingatlanok teljesen nem fedezik, a kötelesrészre jogosítottnak kívánságára akkor is biztosítani köteles, ha ellentétes öröklési igény nem támasztatván: birtokba helyezés esete fent nem forog. Nem bir ugyanis belső jogosultsággal az, hogy a kötelesrész feltétlenül biztosítandó legyen akkor, a midőn az Örökösödési jog vitás; akkor pedig, a midőn az örökösödési jog nem vitás, a kötelesrészre jogosított — ha a hagyaték ingóságokból áll — csupán a veszély igazolásától függő vagyonelkülönzés kérelmezésére legyen jogosítva. E rendelkezés a mellett, hogy a kötelesrész hatályos érvényesithetését tenné sok esetben kérdésessé: igen gyakran oda vezetne, hogy a kötelesrészre jogosult kellő alap nélkül is maga támasztana örökösödési igényt, azért, hogy ennek folytán birtokba-helyezésnek s ezzel kapcsolatban a kötelesrész feltétlen biztosításának legyen helye. A 400. (korm. jav.), illetőleg ezzel kapcsolatban a 394. (korm. jav.) §-nál aggály fejeztetett ki az iránt, hogy a 3 havi határidő, melynek elteltével az örökösödési igazolvány kiadandó, nem lesz-e nagyon rövid s igy esetleg alaptalan igények érvényesítésére s alaposb igények későbbi érvényesítésének kijátszására felhasználható? Ennek ellenében a* bizottság utal arra, hogy a javaslat rendszere az ily visszásságok ellenébén mindenesetre több garantiát nyújt, mint a mostani eljárás, a mely mellett valaki birói beavatkozás kérése és az eljárás siettetése mellett nagyon is rövid idő alatt átirathatja magára a hagyatéki vagyont; hogy a javaslat rendszere, bár a kellő időben be nem jelentett igények érvényesítésére az elévülési határidőn belül a per utján kivül egyéb eszközt nem nyújthat, sőt az eljárás szabályai szerint netalán elrendelhető zárlat esetének kivételévei a per feljegyzését sem engedheti meg: mégis védelmet nyújt az által, hogy három hónapon innen semmi esetre sem, sőt ellentétes igény felmerülte esetén azután sem leend a hagyatéki vagyon átírható. A 401. (korm. jav.) §., mint önként értetődő, és igy fölösleges rendelkezés kihagyatott. E helyütt azonban a 391. és 394. (új) szakaszokba szabatosabban felvétetett azon rendelkezés, hogy a kik a birtokba helyezett vagy örökösi igazolványnyal ellátott örökössel szemben az örökség tárgyát képező hagyatéki vagyonra visszteher mellett dologi jogokat szereztek vagy az örökösnek hagyatéki vagyontárgyakat szolgáltattak ki vagy fizetést avagy másnemű szolgáitatást teljesítettek, felelősséggel csak akkor tartoznak, hí roszhiszeműleg jártak el. Ezzel kap-