Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-412. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, "az öröklési jogról" szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

250 412. szám. közül főkép azoknak részesítése, melyek az örökhagyó halálakor még megalakulva nem voltak, messzemenő bonyodalmakra s könnyen a törvény intentiójának félremagyarázására vezethetne, s a mellett nemzetgazdasági hátránynyal is járna, ha az életben levők hátrányára, nem létező jogi személyek javára az örökség a forgalomból elvonható s sorsa hosszú ideig bizonytalan­ságban hagyható lenne. Az ilyen még nem létező jogi személyek részesítését a bizottság egy­általán elvben mellőzendőnek határozta, annyival is inkább, mert ugyanezen szakasznak második (irályilag módosított) bekezdése elegendő tért nyújt az örökhagyónak arra, hogy intentióit vagyonának jövő sorsa tekintetében érvényre juttassa. Azonban már itt is, valamint a hagyományokra vonatkozó általános rendelkezésnél — hangsúlyoztatván annak szüksége, hogy az ezen javaslatban elfogadott alapelvek a\ alapítványokra nézve is alkalmaztassanak, az igazság­ügyi kormány kijelentette, hogy ezek tekintetében érezhető ugyan hazai jogéletünkben a hézag, de mivel annak pótlása ezen javaslatnak természetszerű keretén kivül esik, a megfelelő intéz­kedések, melyek az alapítványok megalapítására irányuló jogügyleteket s az erre nézve fel­állítandó kellékeket tárgyazzák, — vagy a magánjog illető részében, vagy esetleg külön lesznek szabályozandók; s addig is, míg ez megtörténik, az összhang szempontjából szükséges intéz­kedések az életbeléptetési törvénybe lesznek felveendők, és ugyanott nyerhet megoldást majd azon kérdés is, hogy a már létező alapítványokkal mi történjék? A 126 — 128. korm. jav. §-okat a bizottsága 124. és 125. új §-okban látható módosításokkal tette magáévá, azon szempontból indulva ki, hogy a csajárdul előidézett megtévesztés a vég­rendeleti intézkedést feltétlenül semmissé teszi, — ha pedig ily megtévesztés esete fent nem forog, csak akkor semmis a végrendeleti intézkedés, ha a végrendelkező a részesített személynek, vagy a részesítés tárgyának azonosságára nézve volt tévedésben. Az új szövegezés a lényeges és lényegtelen tévedés megkülönböztetését kerülve, tüzetesen szabályozza azon eseteket, a melyek­ben a tévedés a végrendeleti intézkedést semmissé, és azokat, a melyekben a tévedés a rendel­kezést megdönthetövé teszi. A 129., 130. és 132. §-oknak összefüggő rendelkezéseit a bizottság az új 126-ik §-ba foglalta össze. Uj intézkedést vett föl a bizottság a 127-ik (új) §-ba, kifejezetten feljogosítván a vég­rendelkezőt arra, hogy végrendelete által a törvényes örökösödésre hivatottak közül egyet vagy többet örökösnevezés nélkül is az örökösödésből kirekeszthessen; s e mellett kimondván azt is, hogy a mennyiben a rendelkezőnek ellenkező szándéka ki nem tűnik, a kitagadás egyszer­smind a törvényes örökösödésből való kirekesztésnek is tekintendő; a mi bizonyára az örök­hagyó szándékának felel meg. Ugyanezen 127-ik §. új bekezdése megfelelőbb helyen és helye­sebb rendelkezéssel pótolni van hivatva a korm. javaslat 383-ik §-a utolsó bekezdésének a törvényes örökösödésből való kizáratásra vonatkozó rendelkezését. A 128. (új) §-nál (korm. jav. 129. §. harmadik bekezdés) az örökhagyó azon joga tekintetében, hogy egész vagyona- vagy egy része haszonvételének tőkésítését rendelhesse el — a bizottság szük­ségesnek tartá két categoriát felállítani s ehhez képest az egyiket a közjótékonyságú vagy egyéb köz­hasznú czélra tett rendelkezésnél 35, — a másikat, a nem ilyen czélú rendelkezéseknél 10 évi időtartammal határozta megállapittatni. A (korm. jav.) 131. §-át, miután annak első bekezdése lényegileg a 124. §-ban (korm. jav. 126.) rendelkezésében meg van oldva, a második bekezdés pedig csak pereket provocálna, a bizottság törültetni határozta. A II. fejezet 130. §-ánál (korm. jav. 134.) a bizottság az új német magánjogi törvény^ javaslat azon intézkedését, mely szerint az örökhagyó házastársa s lemenő és felmenő gbeli rokonai és testvérei végrendeleti tanuk nem lehetnek — benső okokon nyugvónak találván — a szakaszt ehhez^képest módositotti.

Next

/
Thumbnails
Contents