Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-412. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, "az öröklési jogról" szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

412. szám. 247 A 3-ik pont két külön pontra osztatván, ezek elsejében az örökhagyóra vonatkozó cselekményeket tárgyazó intézkedés a 6. §. 1-ső pontjának rendelkezésével hozatott összhangba: — az új 4-ik<pontba foglalt kitagadási okok pedig az örökhagyónak leszármazó vagy felmenő rokona vagy házastársa elleni gyilkosság elkövetésére, megkísérlésére vagy ezen cselekményeknél bűntársként való közreműködésre korlátoztattak. A testvér az örökjogi fogalmak szerinti szűkebb család tagjának nem tekintetvén, az ellene elkövetett s ott körülirt sérelem a kitagadási okok közül kivétetett. A bizottság ezek után egyéb kitagadási okoknak, mint a hamis tanuzásnak, hamis eskünek, vagy oly cselekvényeknek felvételét, melyek az örökhagyó ellen gyakrabban elkövetve, ennek vagyoni vagy erkölcsi létét súlyosan érő kárt okozhatnak, vagy őt a közmegvetésnek teszik ki, mellőzte; ellenben nem találta elég súlylyal biroknak a bizottság a közerkölcsiségbe súlyosan ütköző életmód miatti kitagadási ok kihagyása iránt felhozott érveket, nevezetesen, hogy ezen kitagadási eset helyes megítélésénél nem annyira a tárgyi, mint inkább személyes szempontok lehetnének döntők s az oly szerencsétleneken, kikről itt szó lehet — ha t. i. ez főkép a nőkre értetik — nem segítne a társadalom az által, hogy földönfutókká teszi őket; de nem volnának azon felül figyelmen kívül hagyandók azon tudományos vizsgálódások sem, melyek szerint bizonyos cselekményekre az organismus kóros volta lehet befolyással s ezekre nézve a magánjogi hatályú beszámithatás is kérdés tárgyát képezheti, — de különben is az élő szülő törvény szerint köteles elvetemült gyermekeiről is gondoskodni s ezen kitagadási ok azért sem lenne a törvénybe felveendő, mert a fentebbi elévülhetlen természeti kötelezettségbe ütközik. — Mindezek daczára e kitagadási ok fentartása mellett döntött a bizottság azon okból, mert a végrendelkezési szabadságot csak az elkerülhetlen szükség mérvéig tartja korlátozandónak — s mert a szülőnek a fegyelem gyakorlására szükséges eszközöket meg kell adni — s mert a megátalkodott, elvetemült fiú ép oly szégyenére lehet a családnak, mint az erkölcstelen leány, s ezért az ily megkülönböztetés sem lenne indokolt; — a mi pedig a tartási kötelezettséget illeti: az — mint a családjog körébe tartozó rendelkezés — itt különben sem érintetik;— azon kivül nagy hézag is lenne a kitagadási esetek közt, ha ily rendelkezés nem vétetnék fel, mert egyes súlyosb bűntettek eseteiben már maga az elitéltetés maga után vonná a kitagadás jogosultságát; — a közerkölcsiségbe súlyosan ütköző botrányos élet megátalkodott folytatásánál pedig — a mint a bizottság épen szövegezendönek találta — a meggyalázó esetek egész sorozatáról van sző. A mi az organismus kóros voltára visszavezethető cselekvényeket illeti: — ha bebizonyittatik, hogy az illető nem volt beszámítható állapotban: akkor a törvényben megállapított szabály ugy sem fog alkalmaztatni. A 90-ik §-ból kihagyandónak találta a bizottság azon rendelkezést, hogy a jogszerűen kitagadott leszármazót illetendett örökség vagy örökrész — a mennyiben ez iránt az örökhagyó nem intézkedett — a törvényes örökösödés rendé szerint a kitagadottnak leszármazóit illeti; mert a kötelesrészhez való jogosultságtól függetlenül megítélendő azon kérdést, hogy a törvényes örökösödés kiket, minő sorrendben és minő előfeltételek alatt illet, a törvényjavaslatnak második czíme kimeritöen és tüzetesen szabályozza; minélfogva a 90-ik §-nak rendelkezése a kötelesrészre volt korlátozandó. A 91. §-nál, mely szerint a pazarló életet folytató vagy igen eladósodott örökös örökrésze haszonélvezetére szorítható — felhozatott, hogy ez merőben a kötelesrész intézményébe ütköző rendelkezés, a kötelesrész által megvédeni szándékolt magasabb érdekeknek negatiója, — hogy a rendelkezésnek fogalmi meghatározása sem elég tárgyszerű s a törvényhozásnak legalább is azt kellene kimondani, hogy ez csak a pazarlás miatt gondnokság alá helyezettekre vonatkozik — s ez alól pl. az eladósodottak s különösen a kik szerencsétlenségek s nem önhibájuk folytán lettek azokká, kihagyandók lennének, s végül, hogy egy bizonyos idő múlva vagy élet-