Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.
Irományszámok - 1887-412. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, "az öröklési jogról" szóló törvényjavaslatra vonatkozólag
412. szám. 229 és egyedül oly positiv jogi intézményt, a mely, ha a nemzetnek azt felfogó része által czéltudatosan gyakorlatba vétetik: általa családfentartási szempontból magasabb politikai feladat is teljesíthető lesz. A törvényes örökösödésre hivatott rokonság megállapításánál a közelebbi rokonok körében helyesenyan a parentális vagy törzs-rendszer elfogadva, egyrészt, mert ez eddigi felfogásunkban történeti előzménynyel bir s másrészt helyes alapelvénél fogva is, a mennyiben ez az elhatározásnak természeti valószinűség szerinti törvényére, t. i. az öregebbnek előbb való elhalálozására van fektetve. Túl a nagyszülőkön azonban jogosultabb a vérszerinti kapcsolat közelségének méltatása, mindenek felett pedig indokolt az öröködésre hivatott oldalrokonok körének bezárása nem a dédősök- és ükösöknél, hanem már a dédeknél, minthogy az alapul vett eszme: a családi összeköttetés és vérségi kapcsolatból folyó vonzalom kölcsönössége itt már általában alig tételezhető fel. A törvénytelen gyermekek örökjoga kérdésében a javaslat, midőn az anyai oldalon feltétlenül, — az apával szemben pedig az ennek részéröii ünnepélyes elismerés esetében — megadja nekik az örökjogot: egyrészt a humanismus s az ettől áthatva fejlett joggyakorlat t — s másrészt a családélet és házasság ethikai felfogása közt a középúton áll meg — nem menve el a természeti család fogalmából elvont egyenlösitési elméletek határáig, — és ez nálunk, hol a nemzet ethikai felfogása is mindig csak a jogi, a törvényes születéseken nyugvó családot vette és kell, hogy vegye az államlétnek törvényhozásilag is megvédendő alapjául, — bizonyára helyeslendö. Mélyre ható a javaslat reformja a házastársak örökjoga tekintetében. E pontnál a bizottság a házassági vagyonjog jövő elveinek szabályozása iránt az igazságügyi kormánytól tájékozást kivánván — e tekintetben az igazságügyi kormány részéről kijelentetett, miszerint az öröklési jog javaslatának tárgyalására egybehivott szakbizottságnak bemutatott, és ezen szakbizottság jegyzökönyvében közzétett alapelveket a házassági vagyonjog szabályozásának alapjául a kormány elfogadta. Ezen elveket a bizottság is magáévá tette. Alapul vétetik tehát ezen javaslatnál a külön vagyoni rendszer fentartása, mely mellett a házastársak a szerzeményre nézve szabadon szerződhetnek, szerzeményi közösséget állapithatnak meg; és ha ilyent nem kötnek, közösöknek tekintetnek azon ingó dolgok, a melyekről nem igazoltatik, hogy egyik vagy másik házastársnak kizárólagos tulajdonát képezik. Az ekkép közösnek tekintendő vagyon a házastársi együttélés törvényes megszűnésével fele részben az egyik, fele részben a másik házastársat illeti. A bizottság a házastársak törvényes örökösödésének szabályozását a házassági vagyonjog ezen helyeseknek talált alapelveire való tekintettel vette bírálata alá. A bizottság tehát az alább bővebben kifejtendő indokok alapján elvben helyeselvén a törvényjavaslatnak a házastársak törvényes örökösödésére vonatkozó intézkedéseit — leszármazók létében a hátrahagyott házastárs örökrészét haszonélvezetben ugyan, de azon módosítással fogadta el, miszerint a férjnek a társadalomban elfoglalt állását s ezzel kapcsolatos keresetképességét figyelembe véve, ennek haszonélvezeti hányadát az örökségnek egy negyedrészében állapitá meg; mig a nő haszonélvezeti örökrészét özvegységének időtartamára az örökség felében, — űjra férjhezmenetele esetére pedig a férj haszonélvezeti örökrészével egyenlően — az örökség egy negyedrészében határozta meg, ugy, hogy az újra férjhez ment nőt épen ugy, mint a férjet, ezen egy negyedrésznek haszonélvezete mindenesetre életfogytiglan illeti. Azon házastársat azonban, a kinek a házasság alatt szerzett vagyonhoz közszerzöi joga van: a közszerzeményi vagyonnak az előbb elhunyt házastárs tulajdonát képező részéből — ha leszármazók vannak — haszonélvezet nem illeti; — § haszonélvezete csakis az ezenfelüli vagyonok illető hányadára terjedhet. Bizonyos esetekben a házastárs haszonélvezetének járadékra való átváltoztatását is felvette a bizottság a javaslatba.
