Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-392. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, Svastics Gyula országgyülési képviselő mentelmi jogának megsértése, s a képviselői mentelmi jognak tanuzási kényszer esetén történendő alkalmazása tárgyában

156 392. szám. Az igazságügyminister ur ezen concret esetből kifolyólag f. évi 8,016. sz. a. kelt, a képviselőház elnökéhez intézett, az elnök által tárgyalás és véleményes jelentéstétel végett a mentelmi bizottsághoz utalt átiratában a következőket terjeszti elő: »Az országgyűlési képviselők mentelmi jogát szabályozó eddigi gyakorlat a képviselőháznak, a mentelmi bizottság javaslatai alapján a felmerült concret esetekben eddig hozott elvi jelentőségű határozatai, valamint az 1867. évi XII. t.-cz. 47. §-a szerint is a mentelmi jog az országgyűlési képviselőket csak annyiban védi, hogy azok a képviselőháznak, vagy az illető bizottságnak — melynek tagjai — előleges jóváhagyása nélkül, mint gyanúsítottak, vagy vádlottak büntető ügyekben a biróság elé nem idézhetők, bűnvádi eljárás alá nem vonhatók, a tetten-érés esetét kivéve le nem tartóztathatok és elitéltetésük esetében szabadságvesztés-büntetés ellenök végre nem hajtható. Nem állhat azonban útjában a mentelmi jognak, hogy az országgyűlési képviselő akár polgári, akár büntető ügyben, mint tanú közvetlenül, — tehát a képviselőház előleges engedélye nélkül is megidéztethessék s a tanuzás, mint polgári kötelesség teljesítésére szükség esetén rendbüntetéssel is kényszeríttessék. Ezen eljárás a képviselő irányában zaklatásnak nem tekinthető s teendőitől is csak annyiban vonja el a képviselőt, mint bármely más, — szintén fontos kötelességek teljesítésére hivatott — állampolgárt. Polgári ügyben a képviselő is rendes lak-, vagy tartózkodási helyének bírósága által hallgattatik ki, sőt büntető ügyben is csak az esetben idéztetik az eljáró biróság székhelyére, ha szembesítés szüksége merül fel, vagy végtárgyaláson kell jelen lennie; a mikor tehát az eljáró biróság előtt való megjelenése okvetlenül szükséges, s ha ily eset a képviselőház vagy az illető bizottság ülésszakában merül föl, a képviselő feladatát képezi az, hogy távozásakor a képviselőháznak, vagy a ház elnökének engedélyét kikérje, vagy pedig az idéző bíróságnál kimaradását törvényszerű indokokkal kellő időben előlegesen bejelentse s megidéztetésének elhalasztását kérelmezze. Ha azonban a képviselő tanuzásra idéztetvén, sem meg nem jelenik, sem kimaradását nem igazolja, meg kell adni a jogot az eljáró bíróságnak arra, hogy a képviselőt, mint bármely más állampolgárt, polgári kötelességének teljesítésére pénzbirsággal, mint rendbüntetéssel, esetleg elővezetéssel, mint a legideiglenesebb természetű kényszereszközzel szoríthassa. Tudomásom szerint azon kérdés, hogy ily esetben a végből, hogy a megjelenni vonakodó képviselő kihallgatása végett elővezettessék, szükséges-e a mentelmi jog felfüggesztését kérni, a képviselőház által még el nem döntetett s ilyen előző eset, a mely tájékozásul szolgálna, még nem fordult elő. Tanuhallgatás esetében a képviselő személyes szabadságának szükségszerű korlátozása csak addig tart, a míg az önként is teljesíthető polgári kötelességének eleget tett s elővezetése nem büntető természetű intézkedést, hanem perrendszerű kényszerrendszabályt képez; minél fogva azon nézetben vagyok, hogy ezen legideiglenesebb természetű és a kihallgatás czéljából való kötelességszerű megjelenés által megelőzhető kényszerrendszabály alkalmazása végett a mentelmi jog felfüggesztését kérni nem szükséges. Megjegyzem azonban, hogy ha a képviselőház netalán a mentelmi bizottság véleményének kikérése után ettől eltéröleg határozna és azt mondaná ki, hogy az országgyűlési képviselő tanuként való kihallgatás végett csak ugy vezethető a biróság elé, ha mentelmi joga felfüggesztetik: a képviselőház ily értelmű határozata folytán nem fognék késni a bíróságokat megfelelő utasítással ellátni.