Képviselőházi irományok, 1887. XIII. kötet • 358-373. sz.
Irományszámok - 1887-372. Törvényjavaslat, a Tisza völgyének árvédelméről
372. szám. 379 között a lehető legnagyobb mértékben alásülyeszteni. Azt is volt szerencsém megjegyezni, hogy az utóbb emiitett czél eléréséhez szükséges munkák végleges tervezetét csakis később, a már megindított adatgyűjtés és elrendelt tanulmányok befejezése után leszek képes elkészíttetni, és a törvényhozás elé terjeszteni. Miután ehhez megfeszített munkálkodás mellett is előreláthatólag néhány év szükséges, addig pedig — miután a Tisza-szabályozás befejezetlen volta már eddig is hátrányosnak bizonyult — a szabályozás munkálatait félbeszakítani és felfüggeszteni nem lehet, ezen körülményekre való tekintettel, — felhasználandó minden legkisebb időt is a szabályozás sikeresitéséhez, — indokoltnak tartottam arról gondoskodni, hogy a Tisza-szabályozás befejezéséhez minden körülmények között feltétlenül szükséges munkálatok a legsürgősebben végrehajtassanak. A feltétlenül és minden körülmények között szükséges munkák megállapításánál a következőkre voltam figyelemmel: A Tisza-szabályozás főczélja az ármentesítés. A szabályozás eredménye tehát akkor lesz a lehető legkedvezőbb, ha a folyó ; ősállapotában elárasztva volt területeknek legtöbb részét a legnagyobb haszonnal akként sikerül ármentesiteuünk, hogy az árvizek a lehető legkedvezőbb, legalacsonyabb vizszin mellett, s mégis a lehető legrövidebb idő alatt fognak levezettetni. Ehhez képest a szabályozás befejezéséhez szükséges munkálatoknak olyanoknak kell lenniök, a melyek az ármentesítés következtében már eddig is létrejött vízszint a lehető legnagyobb mértékben alászállitani, alásülyeszteni, és e mellett az árvizek időtartamát is a lehetőség szerint rövidre szabni képesek. A Tisza árvizeinek magasságát és levonulásaiknak időtartamát első sorban és leginkább a Tisza és mellékfolyóinak sajátságos esési viszonyai befolyásolják, minek következménye az, hogy a felsőbb vidékről eredő partialis árhullámok a főfolyón nem birnak oly gyorsan végigvonulni, mint a mily gyorsan azok oda érkeznek, hanem a főfolyó alsóbb* szakaszain hátramaradoznak, elannyira, hogy a Tisza folyónál nem csupán a különböző mellékfolyókról származó partialis árhullámok, hanem még az ugyanazon völgyből keletkező, és egymás után rövidebb időközökben ) lefolyásra kerülő partialis árhullámok is elérik egymást, és a főfolyó medrében egymás hatását növelik, fokozzák. Ha tehát a Tisza árvizeinek szinét sülyeszteni akarjuk, akkor oda kell hatni: a) hogy a Tisza medrébe kerülő árvizek onnan a lehető legrövidebb idő alatt lefolyhassanak ; b) hogy a Tisza medrében az egyes völgy eletek partialis árhullámai a természet által megszabott határok között olyan sorrendben kerüljenek a főfolyóba, hogy azok összetalálkozása és összegeződése a lehetőség határai szerint megakadályozva, vagy legalább mérsékelve legyen. Az első feltétel a Tisza folyó vízlevezető képességének fejlesztése által érhető el, és olyannak tekintendő, a melynek betartására bármely szabályozási eljárás mellett első sorban es feltétlenül szükség van. A Tisza folyó vízlevezető képességének fejlesztésére szolgáló munkálatok tehát olyanok, a melyeket bizonyos határok között már most, az általános szabályozási terv végleges megállapítása előtt, végrehajtani lehet, sőt a rendelkezésre álló idő kellő kihasználása czéljából sürgősen végre is kell hajtani. Arra nézve pedig, hogy a Tisza folyóvíz levezető képességét a folyó melyik szakaszán kell első sorban és sürgősen fejlesztenünk, az egyes partialis árhullámok egymás utáni levezetését szabályozó második feltétel jelöli ki a határokat. E tekintetben mindenek előtt kétségtelen, hogy a Tisza árvizeinek levonulására, más szóval vizszinének sülyesztésére nézve csakis kedvező lehet, ha a folyó vízlevezető képessége hgalsó mellékfolyója alatti szakaszán Szegedtől Titelig fejlesztetni fog. Még pedig ez annyival is inkább kedvező leend, mert a Marosnak kora tavaszi árvize közönségesen hamarább érkezik 48*
