Képviselőházi irományok, 1887. XIII. kötet • 358-373. sz.

Irományszámok - 1887-372. Törvényjavaslat, a Tisza völgyének árvédelméről

380 372. szám. Szegedre, mint a Tisza más vidékéről származó kora tavaszi áradás; ennélfogva a Tisza vizszin magasságára nézve kedvező leend, ha a Marosból eredő áradás a Tisza legalsó szakaszán lehető gyorsan és még a többi mellékfolyóból keletkező áradás oda érkezése előtt levezettetni fog. A Tisza vizlevezetö képességének fejlesztésével azonban még a Maros feletti folyószakaszra is ki lehet már most terjeszkednünk, mert a vizrajzi osztály tanulmánya szerint meg van állapítva, hogy a Kőrösök kora tavaszi árvizei rendesen korábban érkeznek Csongrádra, mint a Tisza felsőbb vidékéről lefolyásra kerülő árvizek. Ennélfogva, és miután Csongrádtól Szegedig a Kőrös vizeinek még jelentékeny utjok van, nyilvánvaló, hogy a Tisza' árvizszinének sülyesztésére kedvező hatása leend annak, ha a Tisza folyó vízlevezető képessége egészen a Kőrösök beömléseig, Csongrádig, sürgősen és mielőbb fejlesztetni fog. Az imént előadottak szerint tehát a Tisza folyó árvizszinének lehető alászállitása és sülyesztése szempontjából minden körülmények között feltétlenül szükséges, s ennek következtében sürgősen végrehajtandó munkálatok azok, a melyek a Tisza folyónak vízlevezető képességét csongrád-titeli szakaszán javítani és fokozni képesek. E munkálatoknak szükséges voltát és sürgősségét még az is fokozza, hogy a vizrajzi osztály tanulmányai szerint a Tisza folyó mederképződése is ezen a szakaszon van fejlődésében aránylag a leghátrább. Ugyancsak az imént előadottakból következik az is, hogy a Tisza-szabályozás eredményének kedvezőbbé tétele érdekében indokolt a Kőrösök árvizeinek levonulását is lehetőleg siettetni. E végből szükséges, hogy a Kőrösök, nevezetesen a hármas Kőrös mederrendezési munkáit, a melyeket a legközelebbi években már jelentékenyen fejlesztettem, szintén mielőbb és sürgősen befejezzük. A Tisza folyó vízlevezető képességét két főirányban lehet fejleszteni, még pedig: a) a folyó viszonylagos esésének növelése, b) a folyó medrének kiképzése által. Ad a). A Tisza folyó viszonylagos esését kanyarjainak kiküszöbölése, kanyargós folyásának megrövidítése, kiegyenlítése által lehet növelni. Erre a czélra szolgálnak a meglevő átvágások. A Tisza folyó vízlevezető képességének fokozása, vizfolyási viszonyainak javítása, más szóval a Tisza vizszinének sülyesztése érdekében tehát mindenekelőtt oda kell hatnunk, hogy a Tisza folyónak beömlése és Csongrád közti szakaszán már meglevő és még kifejletlen átvágások a lehető legrövidebb idő alatt anyamederré képződjenek. E végből a mondott folyószakasz még ki nem képződött átvágásai a lehető legrövidebb idő alatt oly méretek szerint kibővitendők és annyira lemélyitendők lesznek, hogy azok eddigi önképződésükből ítélve, legkésőbb 5 —6 év alatt teljes mederré képződjenek. Miután az átvágások fejlődését kanyarjaiknak elzárása által tetemesen fokozni lehet, a szóban forgó átvágások kanyarjainak végei a bővítés alkalmával kikotort anyaggal feltöltendők lesznek, s ezen feltöltések a mesterséges bővítés befejezése után a meder természetes part színéig felmagasitandók és egyszersmind a rajtuk átbukó viz kimosásai ellen is biztositandók lesznek. A Csongrád alatti átvágások állapotát illetőleg megjegyzem, hogy: a) a 101. sz. mosorini, a 99. és 98. sz. zsablyai átvágások már teljes mederré vannak képződve; b) a 100. sz. aradáczi, a 95. sz. franyovai, a 92. sz. szanádi, a 86. sz. kutyabonti és a 84. sz. csongrádi átvágások pedig már annyira ki vannak képződve, hogy további mesterséges bővítést, vagy mélyítést általában nem igényelnek; c) a 97. sz. tarrasi, 96. sz. borjasi, 94. sz. moholi, 93. ez. bátkai, 90. sz. vedresházi,