Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

434 357. szám. vagy kárositottat és igy nem volna következetes, ha a legérzékenyebb ponton, midőn a büntetendő cselekmény miatt szenvedett kár megtérítéséről van szó, elejtené a sértett fél, vagy károsított érdekeinek hathatós védelmét. De figyelembe kellett venni az eddigi szokást is, mely szerint a biztosíték >első rendben a bűntett áltai károsított vagy sértett félnek kártalanítására fordítandó, a fenmaradt összeg pedig az állampénztár javára essék* (1872 iki javaslat, 51. §.)• EttŐl pedig eltérni annál kevésbbé volna ajánlatos, mert a méltányosság elvébe ütköznék, ha egyéb vagyon hiányában az érzékenyen sújtott sértett fél, vagy kárositott minden kártalanítástól elesnék. A vádtanács nem köteles minden esetben a sértett fél vagy kárositott követelése tárgyában határozni, hanem ha illiquid a követelés, vagy túlzott, vagy épen a követelés és a büntetendő cselekmény között a kellő összefüggés hiányzik: akkor a sértett felet vagy kárositottat a polgári bírósághoz utasítja. Alig lehet ugyan az ellenkezőt feltenni, de tán a szabatosság kedvéért nem volt fölösleges kimondani, hogy az államkincstár ellen a befolyt biztosítéki összegnél többet megítélni nem lehet. Másodsorban az eljárás költségeit rendeli a javaslat a biztosítéki összegből fedeztetni. Következőleg, ha a kir. ügyészség-beavatkozása mellett folyt az ügy, a bűnvádi eljárási átalány javára esik a fenmaradt Összeg és ha még akkor sincs a biztosíték kimerítve, a fenmaradt rész általában az államkincstár javára esik. Az, hogy a terhelt felmentetett, vagy ellene a bűnvádi eljárás megszüntethetett, a fentebb kifejtett tekinteteknél fogva nem ok arra, hogy a biztosíték illető része ne fordíttassák az eljárási költségek fedezésére. e) A javaslat szerint a következő esetekben szabadul fd a biztosíték: 1. ha a szabadlábra helyezett szökési kísérletet tesz, vagy a vizsgálati fogság elrendelésének valamely újabb ^örvényes oka merül fel ellene és mindkét esetben a szabadlábra helyezett ismét befogatott; 2. ha az előzetes letartóztatást, vagy vizsgálati fogságot elrendelő határozat hatályon kívül helyeztetett; 3. ha a bűnvádi per jogerős határozattal vagy ítélettel befejeztetett. Minthogy az 1. alatt emiitett esetekben a terhelt vizsgálati fogságba helyeztetik: a biztosítékra, mely csak a fogságot pótolja, semmi szükség nincsen. A »szökési kísérlett fogalma közelebbi magyarázatot igényel. A 233. §-ban kimondatott, hogy a biztosítékot képező vagyoni értékre a letevő elveszti jogát, mihelyt a szabadlábra helyezett a bíróság engedélye nélkül lakhelyéről eltávozott, következőleg még oly távozás is maga után vonja a biztosíték elvesztését, melynek szökési czélja nem volt. A javaslat a biztosíték elvesztését szigorú feltételekhez köti és igy minden engedetlenségi tényt, mely akár a lakhelyről távozásban, akár az idézésre meg nem jelenésben áll, a biztosíték elvesztésével sújtja. A »szökési kísérlet*, mint a biztosíték felszabadulási esete ezzel nincs ellentétben, mert a lakhelyen is tehetők előkészületek és kísérletek a szökésre, s ha ilyenek miatt a letartóztatás, illetve a vizsgálati fogságba helyezés eszközölhető volt, akkor nem veszti el a letevő a biztosítéki összeget, hanem az ipso jure felszabadul. Nem szabad evvel összetéveszteni azt az esetet, midőn a lakhelyéről eltávozott egyént útközben elfogják. Ekkor a lakhelyről való távozás engedetlenségi ténye az, mely maga után vonja a biztositék elvesztését. Kérdésessé tehető azonban az, hogy ha a lakhelyről való egyszerű, tehát még nem is szökési czélból történt távozás már maga után vonja a biztositék elvesztését, miért nem vonja ugyaneme következményt maga után a súlyosabb természetű szökési kísérlet. A javaslat az utóbbi esetet azért nem sorolta a biztositék elvesztésének okai közé, mert csakis külső ismérvei szerint biztosan megállapítható tényeket kívánt e keretbe foglalni, ilyennek pedig a szándék mozzanatán alapuló szökési kísérlet nem tekinthető. Ama rendelkezés, hogy a szökési kísérletet tett terhelt ismét letartóztatásba, illetve fogságba helyezendő, az eljárás érdekében nem volt mel.