Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 435 lőzhető. De nem látszott méltányosnak, hogy a személyes szabadság elvonásának hátránya még a biztosíték elvesztésével is tetéztessék. A vizsgálati fogságnak a fentebbi 1. pont alatt emiitett ujabb okai alatt azok az esetek értendők, ha a collusio veszélyére mutató újabb mozzanatok merülnek fel, vagy ha az előzetes eljárás folyamán oly irányú fejlődést vett az ügy, hogy sokkal súlyosabb büntetendő cselekmény látszik fenforogni, mint akkor, midőn a biztosíték melletti szabadlábrahelyezés kimondatott és igy már attól lehet tartani, hogy a csekélyebb bűntetthez arányított biztosítéki értéket az újabb fejlemények folytán szívesen feláldozza a terhelt. Előfordulhat az is, hogy bizonyos fontos újabb körülmények tisztázását a collusio veszélye fenyegeti. Néha a szabadlábra helyezett lakhelyváltozási szándéka, az ország határához közel helyre való költözése, vagy épen kivándorlási kívánsága keltheti a bíróban ama meggyőződést, hogy a szökés minden biztosíték daczára valószínű. Előfordulhat, hogy a biztosítékul lekötött vagyon vagy terjesen elértéktelenedett vagy oly lényeges értékcsökkenést szenvedett, hogy az kellő biztosítékul a szökés ellen már nem tekinthető. Mindezen esetek — feltéve mindig, hogy a vizsgálati fogság valamely törvényes oka fenforog — újabb letartóztatást, illetve vizsgálati fogságot és ennek kapcsán a biztosíték felszabadulását vonják maguk után. Azt egyébiránt nem kívánj a a javaslat kizárni, hogy a bíróság, ha a biztosítékot képező vagyoni érték felemelésében, vagy a biztosítékadás módjának megváltoztatásában az eset változott körülményei mellett is kellő garantiát lát, csak ez irányban intézkedjék. Ama körülmény, hogy a szabadlábra helyezett más büntetendő cselekmény miatt helyeztetik letartóztatásba, vagy vizsgálati fogságba, vagy hogy szabadságvesztés-büntetés vétetik ellene foganatba: ipso iure nem képezi a biztosíték felszabadulásának okát. Mindazáltal, ha a most emiitett okokból oly hosszú tartamú fogvatartásra lehet számítani, hogy időközben a biztosítékadásra alkalmat szolgáltatott ügy is befejezhető, illetve abban a terhelt fogvatartásának oka megszűnik: akkor a vádtanács a biztosítékot felszabadultnak mondhatja ki, mert az ily körülmények között tárgytalanná vált. A 2., 3. pontok alatt emiitett okok ipso iure maguk után vonják a biztosíték felszabadulását, mert ha az előzetes letartóztatás, vagy vizsgálati fogság elrendelése, melyeknek helyettesítésére szolgált a biztosíték, hatályon kivül helyeztetett, ha a bűnvádi per jogerős határozattal megszíintettetett, vagy ítélettel befejeztetett: akkor feltéve mindig, hogy már előbb a biztosíték elvesztését maga után vonó perbeli engedetlenség ténye be nem következett, a biztosíték czélja elenyészett. A biztosíték jogi természetéből folyik, hogy a felszabadult biztosítékra nincs az államkincstárnak sem a pénzbüntetés, sem az eljárási költségek fejében visszatartási joga, és a biztosíték ki nem adására az sem ok, ha az ügynek jogerős ítélettel történt befejezése után a terhelt azonnal újabb bűntettet követ el. Végül megjegyzendő, hogy a javaslat nem tiltja meg a biztosíték visszavonását. Miként joga van a bíróságnak a változott körülményekhez képest a biztosítékul elfogadott vagyoni érték felemelését kívánni, ép ugy joga van a biztosítékot letevőnek követelni, hogy a biztosíték a per bármely szakában visszaadassék, mely esetben természetesen az előzetes letartóztatás, illetve vizsgálati fogság — ha ennek oka időközben meg nem szűnt — újra elrendeltetik. Hogy a biztosíték felszabadulásának oka lehet az is, ha a terhelt helyett biztosítékot letevő a terheltet a bíróság által meghatározott határidő alatt előállítja, vagy ha a terhelt meg szökési kísérletéről a bíróságot kellő időben értesiti, arról már fentebb volt szó. 55*