Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 433 ságot a szabadlábra helyezett szökési előkészületeiről oly időben értesiti, midőn az elfogatás lehetséges. Nem szükséges tehát, hogy tényleg el is fogassák a terhelt, hanem elég, ha oly időben értesíttetik a bíróság, midőn, ha ügyesen és tapintattal tétetnek meg az intézkedések, az elfogatás eszközölhető lett volna. A biztosíték elvesztése tárgyában a javaslat szerint a vádtanács határoz, melynek kötelessége a királyi ügyészséget, a magánvádlót, a vádlottat, illetve képviselőjét, esetleg a biztosítékot adott harmadik személyt meghallgatni és contradictorius eljárás után határozni. A biztosíték elvesztését kimondó végzés, jogerőre emelkedése után jogerős polgári ítélet erejével bír, vagyis annak alapján a biztosítékul adott s illetve lekötött vagyonra végrehajtás vezethető. Alig kell kiemelni, hogy a kezesnek kötelessége nem subsidiarius, hanem közvetlen. d) Az elvesztettnek kijelentett biztosíték mély czélra fordítására nézve szintén eltérők a tételes jogok rendelkezései. A német birodalmi perrendtartás szerint (122. §. első bek.) az elvesztett biztosíték az államkincstár javára esik. Hasonlóan rendelkezik az 1873-iki osztrák perrendtartás is — de ama lényeges különbséggel, hogy a károsított félnek joga van a biztositéki értékből első sorban kártalanítást követelni. A franczia 1865. július 14-iki törvény szerint a biztosítéknak kettős czélja van, u. m. először biztosítani a terheltnek bíróság előtti megjelenését és másodszor az okozott költségeket és pénzbüntetéseket fedezni. A szabadlábra helyezést elrendelő végzésben mindig ki kell mondani, hogy a biztosítékot képező összegből mennyi szolgál az első és mennyi a második czél biztosítására. A biztosítéknak első része az államkincstár javára esik, mihelyt a terhelt idézésre meg nem jelent (La premiere partié du cautionnement est acquise k l'État du moment qne l'inculpé, sans motif legitimé d'excuse, est constitué en défaut de se présenter á quelque acte de la procédure ou pour l'exécution du jugement), de akkor is joga van a törvényszéknek, vagy fő tör vény széknek megszüntető határozat vagy felmentő ítélet esetében a visszafizetést elrendelni. A biztosítéknak második része első sorban a közvádló által kiadott, másodsorban a magán fél által előlegezett eljárási költségek és harmadsorban a pénzbüntetések fedezetéül szolgál. Mindig vissza kell azonban adni a biztosíték eme részét, ha az eljárás megszüntettetek, vagy felmentő ítélet hozatott, sőt a fölösleg az elitélés esetében is visszafizetendő. Ugy a Le Royer (111. és következő §-ai), mint a Démole-javaslat 130. és következő szakaszok) szórói-szóra átveszik a fennálló tételes jog rendelkezéseit. Belgiumban az 1874-iki ápril 20-iki törvény szerint a biztosíték a szabadlábra helyezett megjelenését garantirozza (10. §. második bekezdése >le cautionnement garantit la representation de l'inculpé á tous les actes de la procédure et pour l'exécution de la peine corporelle aussitöt qu'il en sera requis). Eme czélhoz képest a biztosítékot az államkincstár javára rendeli fordíttatni, mihelyt a terhelt az eljárás folyamában vagy az ítélet végrehajtása czéljából idézésre meg nem jelen (14. §.: Le cautionnement sera attribué á l'État dés que l'inculpé, sans motif legitimé d'éxcuse, sera constitué en defaut de se présenter a un acte quelconque de la procédure ou pour l'exécution du jugement). A belga képviselőházi bizottság ez álláspontot fenn kívánja tartani és határozottan ellenzi a franczia code d'instruction criminellenek ama rendelkezését, mely szerint a biztosíték a károsított fél kárának biztosítására is szolgált. Nem lehet tagadni, hogy elméleti szempontból a biztosítéknak ugyanazt kell garantirozni, a mit az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság biztosit. Ez pedig semmi egyéb, mint ama társadalmi érdek, mely a* szabadlábra helyezett terheltnek bíróság előtti megjelenéséhez fűződik. Ha ennek daczára a javaslat mégis a biztositéki összeget első sorban a károsított vagy sértett fél kártalanítására rendeli fordíttatni: erre nézve két ok volt irányadó. A javaslat az eljárás egész során a ehető legnagyobb figyelemben részesiti a büntetendő cselekmény által közvetlenül sértett felet, KÉPVH. IEOMÁNY. 1887—92. XII. KÖTET. 5B