Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
432 357. szám. c) A biztosítéknak czélja, hogy garantiául szolgáljon arra nézve, hogy a terhelt a biróság idézésére pontosan meg fog jelenni és a további bűnvádi eljárás és büntetés elől magát sem szökés, sem elrejtőzés által kivonni nem fogja, világosan megjelöli a keretet, melyben a biztosítékot Jcépezö vagyoni érték elvesztésének feltételei megállapíthatók. A tételes jognak eme feltételeket, — félreértések kikerülése czéljából — minden latitude mellőzésével, szigorú imperativ módon kell megállapítani. E tekintetben — legtökéletesebbnek ismeri el a tudományos kritika is az 1873-iki osztrák törvény rendelkezését (193. §. második bek.), mely szerint a Jetevő a biztosítékot képező vagyoni értékre nézve elveszti jogát, mihelyt a terhelt engedély nélkül lakhelyéről eltávozik, vagy szabályszerű idézésre három nap alatt meg nem jelen. Kétségen kivül szigorú rendelkezés, de ha a biztosíték hatályosságát fen kívánjuk tartani, ha azt akarjuk, hogy e biztosíték az előzetes fogvatartás valódi sarrogatuma legyen, akkor e ponton nem szabad a szigortól visszariadni. Mindenesetre helyesebb ily tüzetes rendelkezés, mint az, mely a német birodalmi perrendtartás 122. §-ában foglaltatik (»Eine noch nicht frei gewordene Sicherheit verfallt der Staatskasse, wenn der Angeschultligte sich der Untersuchung, oder dem Antritt der erkannten Freiheiísstrafe entzieht<). A német judicatura és irodalom igazolja, minő eltérő magyarázatban részesült a »sich entziehU kifejezés. Az el nem szökött, vagy el nem rejtőzött egyénnek meg nem jelenése a német birodalmi perrendtartás szerint soha sem ok a biztosítékot képező vagyonérték elvesztésére. Hosszabb, de be nem jelentett utazás sem tekintetett olyannak, mely a biztosítéki összeg elvesztését vonná maga után, ha valószínűvé tétetik, hogy nem szökés czéljából történt az utazás. Vitás a német perrendtartás szövege szerint az is, hogy a megszökött elveszti-e a biztositási összeget, ha utóbb önként jelentkezik. A franczia és belga tételes jog, valamint az új javaslatok szerint is elveszti a letevő jogát a biztosítéki összegre, ha a szabadlábra helyezett az eljárás folyamában bármely idézésre, vagy az Ítélet végrehajtása czéljából alapos ok nélkül meg nem jelent. Mindezek eléggé szigorú intézkedések. De a szigor nem is mellőzhető, mert különben ürea formalitássá sülyed a biztosíték, mely mellett a szabadlábra helyezett büntetlenül szeghetné meg a biróság felhívása iránt tartozó engedelmességet. A javaslat ennélfogva az általában helyesnek elismert osztrák törvény álláspontját fogadta el, következőleg a lakhelyről való eltávozás és az idézésre három nap alatt való meg nem jelenés tényeit jelölte ki a biztosítékot képező vagyoni érték elvesztését eredményező okokul. Az osztrák törvénynek elsőrangú commentatorai és a joggyakorlat is oly szigorúan értelmezik a három nap alatti meg nem jelenés föltételét, hogy még az esetben is, ha a szabadlábra helyezett hibáján kivül nem jelenhetett meg, illetve ez idő alatt ki nem mentette elmaradását: a biztosítékot elvesztettnek tartják. A javaslatnak kifejtett intentiói szerint is kétségtelenül szigorúan kell eme feltételt értelmezni. Mindazáltal nincs attól elzárva a vádtanács, mely a biztosíték elvesztése fölött, a felek meghallgatása után határoz, hogy a vis major és teljesen hibán kívüli elmaradás eseteit mentő okokul elfogadhassa. Teljesen közömbös körülmény a biztosíték elvesztése szempontjából az, ha a tárgyalás, vagy perjogi tény, melyre a szabadlábra helyezett idéztetett, más okból is elmaradt volna. Úgyszintén teljesen közömbös az is, hogy a vádlott ellen a további eljárás megszüntettetik, vagy felmentő Ítélet hozatik. A terhelt ilyenkor is megszegte a szabadlábra helyezés feltételeit. . Nehogy a más helyett biztosítékot adott egyénre a biztosíték elvesztésének okai túlszigorúan súlyosodjanak: méltányosnak találtatott azt a német birodalmi perrendtartás mintájára (121. §. második bek.) ama kedvezményben részesíteni, hogy a biztosítékra való jogát bizonyos föltételek mellett fentarthatja. Egyik feltétel az, hogy a bíróságnál bizonyos határidőt kér és ez alatt a szabadlábra helyezettet előállítja. A másik feltevés akkor áll be, ha a biztosítékot adót 1 , személy a bíró-
