Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357.szám. 431 mely tetemes gazdasági kárt okoz, másrészről ügy elembe vétetett, hogy a biztosíték nyújtásának több módja álljon rendelkezésre, s igy az túlságosan meg ne nehezíttessék. A javaslat tehát e ponton nem oly merev, mint az 1874-iki ápril 20-iki belga törvény {11. ezikk) és a belga javaslat (I. k. 170. §.), melyek szerint a biztosíték csak készpénzben adandó. Eltér a franczia javaslattól (Demole-féle, 131. §.) is, mely szintén csak készpénzben, bankjegyben és értékpapírokban engedi a biztosítékot letenni. A javaslat inkább az osztrák és német perrendtartás rendelkezéseihez csatlakozva, de az eddigi gyakorlatnak is megfelelöleg különös tekintettel gazdasági viszonyainkra, a jelzálogi bekebelezést is a biztosíték adásának eszközévé jelölte ki. Eltért a német birodalmi perrendtartástól annyiban, hogy az ingó zálogot kizárja a biztosíték eszközei közül, mert a legtöbb esetben ezen mód nem is vétetnek igénybe, miután a bűntettesek legnagyobb része hazánkban oly értékes ingó tárgyakkal, melyek biztosítékul szolgálhatnának, nem is bir, de másrészről azok értékének megállapítása, kezelése és értékesítése sok nehézséggel jár. A jelzálog tekintetében szükséges volt a pupillaris fedezetet követelni, mert a nélkül az ingatlanra bekebelezett zálogjog a kívánt teljes biztosságot nem nyújtja. Ama kivételből, hogy fizetésre kell szólni minden jelzálogilag biztositott nyilatkozatnak, vagy kezeslevélnek, önként következik, hogy abban meghatározott készpénzbeli összegnek arra az esetre való fizetése kötelezendő, ha a terhelt a szabadlábra helyezés feltételeit megsérti (233. §.), és igy a biztosítéki összegnek haladéktalan behajtása lehetővé teendő. Annak meghatározása, hogy melyik mód szerint nyujtassék a biztosíték, a bíróság belátásától függ. De ha a bíróság feladata is a relatív biztonság szempontjait mérlegelni, semmi esetre sincs joga a biztosíték adást megnehezíteni és esetleg a felajánlott készpénz helyett például ugyanannyi összegre jelzálogi biztosítást követelni. A javaslat szerint közömbös az, hogy a terhelt, vagy helyette más harmadik személy ad-e biztosítékot. Mindazáltal a megszökés valószinűségének, vagy valószinűtlenségének mérlegelésénél különös figyelembe kell venni, hogy nem fogja-e a terhelt inkább jótevőjét megkárosítani, mintsem hogy — a bűnvádi eljárás következményeinek alávesse magát. A biztosíték összegének megállapítása a javaslat szerint a biró belátásától függ. Ma már nincs is újabb törvényhozás, mely a franczia >code d'instruetion criminelle«-nek hazájában is eltörölt rendelkezését a biztosítéki minimum, vagy maximum meghatározása tekintetében magáévá tenné. Nem akarja a javaslat, hogy a gazdagok kiváltsága legyen a biztosíték melletti szabadlábra helyezés. Ezért czélzata az, hogy a terhelt vagyoni helyzetéhez arányosan állapittassék meg a biztosítéki összeg, bár nem oly túlhajtott értelemben, hogy akkor, ha valakinek öt forint értéke van: ehhez arányosan kelljen a biztosítéki összeget megállapítani. A biró tapintata a vagyoni álláson kivül mindig kellő figyelembe fogja venni a terhelt személyes megbízhatóságát, ugy, hogy a javaslat szelleme szerint csak a teljesen megbizhatlanók és a teljesen vagyontalanok lesznek a biztosíték melletti szabadlábra helyezés kedvezményéből kizárandó!;. b) A biztosítékot mindig az eljárás szakához képest a bíróságnál kell megajánlani. Nyomozás és elővizsgálat idején tehát a vizsgálóbírónál, a per későbbi szakában a vádtanácsnál és itélőbiróságnál kell az ajánlatot megtenni. De azért, ha a királyi ügyészségnél, vagy a főtárgyalási elnöknél ajánltatik meg a biztosíték, a kérelem el nem utasítható, hanem elfogadandó, illetve jegyzőkönyvre veendő és az illetékes bírósághoz teendő át. A biztosíték elfogadása, ugy neme és öszszege tárgyában a javaslat szerint csak a társas bíróság határozhat és pedig az eljárás szakához képest vagy a vádtanács, vagy az itélőbiróság. De a per minden szakában kötelessége a bíróságnak a kir. ügyészséget meghallgatni és magától értetik, hogy az egyes érdekletteket akár szóval, akár Írásban a szükséghez képest szintén meghallgathatja.