Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

430 357. szám. hol bizonyos megszorító feltételek mellett és meghatározott idő elteltével a szabadlábrahelyezé& kötelező, a biztosíték melletti szabadlábrahelyezés általában facultativ. Ha e sokkal fejlettebb országokban, hol a rendőri felügyelet szervezése, a nyilvántartás és általáb in á közigazgatás kétségtelenül magasabb fokon áll, nem merték ezt kötelezővé tenni, akkor ily intézkedés megnyugvással nálunk sem ajánlható. De különben is sok visszássággal jár a kötelező szabadlábrahelyezés rendszere, mert vagy ki kellene mondani, hogy mindenkitől csak vagyoni állásához mért biztosíték követelhető, és ekkor előfordulhatna, hogy a többszörös gyilkos 10,20, vagy 50 frt biztosíték mellett volna szabadlábra helyezendő, miután ennél több vagyona nincs, vagy az összeg megállapításában szabad kezet kellene hagyni a bíróságnak, akkor pedig a gyakorlat tulajdonképen facultativvá változtatja a kötelezőnek enunciált jogot, mert oly nagy összeget követelhet a bíró, a melylyel avádlott nem bir. Sőt bizonyos absolut minimumok felállítása is elkerülhetetlen, ezek pedig csak ugy, minta facultativ rendszernél kizárnák a polgárok nagy részét a kötelezőnek kihirdetett jogból e's a személyes megbízhatóság szempontja, mely mindig hathatós tényező a. biztosíték melletti szabadlábrahelyezés kérdésében, teljesen elvesztené jelentőségét. Egyazon okok, melyek az általánosan kötelező szabadlábrahelyezés ellen harczolnak, szólnak az ellen is, hogy bizonyos köre a cselekményeknek jelöltessék ki olyannak, hol a biztosíték melletti szabadlábra helyezés kötelező. Az általános facultativ rendszert követi a belga javaslat is. Már pedig a vizsgálati fogság rendezésének kérdésében a liberalismus szempontjából egy nemzet se múlja fölül Belgiumot. Egyébiránt nem is a kötelező rendszerben keresendő a személyes szabadság főgarantiája. Midőn valamely törvény kötelességül irja elő, hogy a bíró, ha megszökéstől tartani nem lehet, elegendő biztosíték mellett, mindig szabadlábra helyezze a terheltet, midőn minden rendekezésen átszövődik ama gondolat, hogy az előzetes fogva tartás csak mint nélkülözhetlen kivétel alkalmaztassák, akkor nem lehet attól tartani, hogy e facultativ jog nem a személyes szabadság előnyére fog felhasználtatni. A biró nem térhet ki a törvény által reá rótt erkölcsi kötelességek elől, és különösen ha társasbiróság határoz e kérdésben, sőt a contradictorius eljárás sincs kizárva: akkor csak a túlzott aggodalom félhet visszaélésektől. Mindezen feltételeknek megfelel a javaslat, midőn kötelezi a birót a biztosíték melletti szabadlábrahelyezésre, ha a biztosíték, tekintette] a vád súlyára és a terhelt személyes körülményeire, a megszökési valószínűtlenné teszi. Nem szabad tehát a bírónak önkényesen kegyelmeket osztogatnia, hanem kötelessége minden körülményt és mozzanatot lelkiismeretesen mérlegelni és ha ezek a megszökés valószinűtlensége mellett harczolnak, a szabadlábrahelyezést kimondani. A biró tehát lelkiismeretesen fogja mérlegelni, hogy az eset büntethetőségéhez nem fér-e kétely, meg fogja gondolni, hogy az elitélésre elég adat merült-e fel a terhelt ellen, tekintetbeveszi a terhelt előéletét, foglalatossági körét, társadalmi helyzetét, a családi körülményeket. Mindezek megfontolása, szóval a szabadlábrahelyezés mellett, vagy ellen felhozható concret előnyök vagy hátrányok szembeállítása után hozza meg határozatát. A javaslat nem köti a magyar állampolgársághoz, vagy állandó lakhelyhez a biztosíték melletti szabadlábrahelyezést. A csavargó, az, ki kilétét igazolni nem tudja, a külföldi, vagy a külföldön tartózkodó állampolgár in principio nincsenek kizárva e kedvezményből. a) A biztosítékul szolgáló eszközök a javaslat szerint a következők: 1. készpénz, 2.oly értékpapír, melyet óvadék gyanánt a közpénztárak elfogadnak, 3. oly fizetésre szóló jelzálogilag biztosított nyilatkozat, vagy kezes levél is, mely pupillaris biztosítékot nyújt, 4. egyszerű kezesség. Az utóbbinak csak a járásbíróságok előtti eljárásban van helye, mint ez a XXVI. fejezet indokolásában bővebben van kifejtve. A törvényszék eljárásának tárgyát képező büntetendő cselekmények esetében csak az 1—3.alatt felsorolt eszközök fogadhatók el biztosítékul. Ezeknek megválasztásánál egyrészről irányadóvolt, hogy oly vagyoni hátrányt vállaljon magára a biztosítékot adó a biztosíték elvesztése esetén,