Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 421 biró határozatáig, illetve a vádtanács által a 108. §. szerint adható megbízás n}e^rkezt<|g a letartóztatott átkisérését felfüggeszteni. Hogy a vizsgálóbírónak az értesítésre hozoít határozata, illetve a vádtanács megbízása lehető gyorsan (legkésőbb három nap alatt) közlendő, az indo­kát leli abban, nehogy az eljárás menetének megakasztása miatt legyen kénytelen a terhel hosszabb letartóztatást szenvedni. Abban, hogy a járásbíróságnál letartóztatott nem kisértetik negyvennyolcz óra alatt a vizsgálóbíróhoz, nincs jogsérelem a terheltre nézve, mert bízvást feltehető, hogy a járásbíróság, ha a szabadlábra helyezés indokolt, nem fogja fogva tartani a terheltet. 6. A vizsgálóbíró által teljesített kihallgatás és előzetes letartóztatás tartama (218. §.). A javaslat e fejezetének összes rendelkezései ama czélnak szolgálatában állanak, hogy a letar­tóztatott minél előbb vizsgálóbiró elé vezettessék, ki megvizsgálván az eset körülményeit a további fogvatartás vagy szabadlábra helyezés bizonytalanságának véget véssen. A terheltnek az egész előzetes eljárásban teljesítendő kihallgatására vonatkozó alaki és tartalmi szabályok a XIV". fejezetben foglaltatnak. E helyütt a kihallgatás teljesítésének időpontjáról van szó. Ha a vizsgálóbiró valakit letartóztat, vagy ha valakit eléje kisérnek, ugy kötelessége azt azon­nal, de huszonnégy óra alatt mindenesetre kihallgatni és eme kihallgatás eredménye tárgyá­ban nyomban határozni. A nyomozás adatai főbb vonásokban ekkor már rendszerint a vizsgáló­biró rendelkezésére állanak, és ha addig a királyi ügyészség nem ismerte az ügyet, ez is azonnal tájékozást szerezhet és semmi sem akadályozhatja azt, hogy a szabadlábra helyezés vagy a további fogvatartás indokolt határozatban kimondassék. A vizsgálóbiró a tovább foganatosítást majd előzetes letartóztatást, majd vizsgálati fogságot elrendelő határozatban mondja ki. Ha az elővizsgálat mellőztetik vagy még el nem rendelhető, de a letartóztatás tör­vényes okainak valamelyike fenforog: akkor vizsgálati fogság ejlendeléséről nem lehet szó. Mihelyt azonban elrendeltetett az elővizsgálat és a fogvatartást törvényes ok követeli, akkor vizsgálati fogság rendelendő el. A 218. §. második bekezdése az előzetes letartóztatás tartamát rendszerint nyolcz nap? ban állapítja meg. A kir. ügyészségnek vagy rendőrségnek nincs joga birói határozat nélkül negyvennyolcz órán túl valakit fogva tartani, következőleg az egész előzetes letartóztatás s­beszámitva a rendőrség vagy királyi ügyészség által végrehajtott letartóztatási időt is >5 r­rendszerint nem haladhatja meg a nyolcz napot. Minthogy azonban ez idő alatt sok esft­ben a nyomozás teljesen be nem fejezhető, nyomós adatok pedig szükségessé tehetik a íogm tartást, ennélfogva meg kellett engedni, hogy a királyi ügyészség indokolt előterjesztésére a vádtanács harmincz napra meghosszabbithassa az előzetes letartóztatást. A személyes szabadság biztositékát nem az elnevezésben, hanem a lényegben kell keresni. Ha a vizsgálóbiró hatá­rozata nélkül negyvennyolcz órán túl előzetes letartóztatásnak nincs helye, ha csak a vád­tanács hosszabbithatja meg az előzetes letartóztatást, ha a felek esetleg szóval is előadhatják a vádtanács előtt panaszaikat: akkor pusztán az okból, hogy nyolcz napon túl nem nevez­tek az előzetes fogvatartás vizsgálati fogságnak, az előzetes letartóztatás túlságos kiterjesztése a javaslat ellen kifogásul fel nem hozható. Miként már fentebb is kiemeltetett, a facultativ eíő­visgál|| rendszerének természetében rejlik, hogy sok esetben nem tartanak formális elővizsgá­latot, következőleg helyesebb az ily esetekben szükséges előzetes fogvatartást a világosság és egyszerűség kedvéért letartóztatásnak, nem pedig vizsgálati fogságnak nevezni, mely elővizs­gálat nélkül nem gondolható. Ha tehát a hosszabban tartó előzetes letartóztatás csak névleg különbözik a vizsgálati fogságtól, de azzal ugy tartam, mint egyéb biztosítékok tekintetében teljesen megegyez; akkor ama rendelkezés, hogy a vádtanács a főtárgyalás megtartásáig is meghosszabbíthatja az előzetes

Next

/
Thumbnails
Contents