Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 403 Legnevezetesebb azonban eme reformtörvények között az 1865. július hó 14-iki törvény, mely szerint a vizsgálóbíró az ügyészszel egyetértőleg már nemcsak a >mandat de depöt«-t, hanem a > mandat de d'arré<-t is megszüntetheti. Továbbá a letartóztatás soha sem kötelező, kivéve, ha már az esküdtszék elé utasíttatott az ügy. Nevezetes újítása eme törvénynek az is, hogy correctionalis ügyekben a letartóztatott hivatalból helyezendő szabadlábra, ha állandó lakhelylyel bir, ha előbb büntetti büntetéssé], vagy egy évnél hosszabb fogházbüntetéssel büntetve nem volt és a terhére rótt cselekmény két évi fogháznál csekélyebb büntetéssel van sújtva. Biztosítja továbbá eme törvény a vádlónak, kárositottnak és terheltnek felebbviteli jogát, továbbá minden bűnügyben megengedi biztosíték mellett a szabadlábra helyezést és az összegnek sem minimumát, sem maximumát meg nem határozza. A >mise au secret«, azaz a terheltnek eltiltása a külvilággal való érintkezéstől, csak 10 napi időtartamra terjedhet. Az új franczia javaslatok,* melyek az előzetes eljárás reformját czélozzák, szintén körülményesen szabályozzák az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság kérdését. A jelen ismertetés alapjául a senatus által elfogadott legújabb Demole-féle javaslat szolgál. Eme javaslat szerint a régi négy »parancs (mandat)* fenn van tartva. A Le Royer javaslat a :»mandat de comparution« helyett a l'assignation á comparaitre« kifejezést használta, a senatus azonban visszaállította a régi terminológiát. Minden parancsban meg kell nevezni a terheltet és a tettet, a törvény szakaszára vonatkozó hivatkozással. Minden parancs a köztársaság egész területén végrehajtható. A >mandat de comparution« egyszerű idézőlevél, melylyel a terhelt, föltéve, hogy szökés gyanúja nem forog fenn, és a valóság felderítése nincs veszélyeztetve (»ni danger pour la découverte de la vérité), a bíróság elé idéztetik. Ha meg nem jelen az idézett, akkor elővezetési parancs (mandat d'amener) adatik ki ellene. A > mandat d'amener« fogalmi köre alatt nem értetik mindig elővezetési parancs. Ily parancs folytán elővezetett egyén huszonnégy órán túl nem korlátozható szabadságában. Ez idő alatt a vizsgálóbírónak ki kell hallgatni az elővezetett egyént, és ha az első kihallgatás után arról győződik meg, hegy a tett fogházzal, vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő: akkor > mandat de depőt«-ban elrendeli a letartóztatást (l'écrou de l'inculpé sous mandat de depöt). Ha huszonnégy óra alatt nem állíttatott a terhelt a vizsgálóbíró elé, vagy ez nem rendelte el a letartóztatást, akkor az elővezetett azonnal szabadlábra helyezendő. A > mandat de dépöt« oly parancs, melylye] a vizsgálóbíró, vagy tettenkapás esetében az ügyész, a terheltet első kihallgatás után tizenöt napra letertóztatásba helyezheti. Ennek hatályát a vizsgálóbíró rendelvénynyel (ordonnance) további tizenöt napra meghosszabbíthatja, mi ellen a terhelt a felügyelőtanácsnál kereshet orvoslást. A > mandat de depÖt< hatályának lejárta előtt huszonnégy órával a fogházfelügyelő tartozik a bíróságot értesíteni. Ha a parancs meg nem újíttatott, vagy >mandat d'arrét« nem hozatott, a terhelt a tizenhatodik nap reggelén szabadon bocsáttatik. A > mandat d'arrét* ama parancs, melyben a vizsgálóbíró, vagy más illetékes hatóság a terheltnek karhatalommal elfogatását és fogházba kísérteteset rendeli el. A vizsgálóbíró eme parancsot a >mandat de depöt* hatályának megszűnte után, az ennek alapján letartóztatott ellen is kiadhatja. Szabadlábon levő terhelt ellen ily parancs csak szökés esetében, vagy akkor adható ki, ha az elővezetési parancs nem volt foganatosítható, ha az ideiglenes szabadlábra helyezés kedvezménye megvonatott, vagy ha az ügy >renvoi< utján correctionalis bírósághoz vagy esküdtszékhez utasíttatott és a terheltnek különben nincs joga szabadlábra helyeztetésre. Ha * A Le Royer javaslat a 73—111. §-okban, a senatus éltal elfogadott és Demole által benyujtott javaslat a 88—137. §-ókbai= szabályozza a kérdéseket. 51*