Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
357. szám. 401 (criminel letters) alapján lehet a terheltet letartóztatni, de a tárgyalásnak 40 nap alatt be kell fejeztetnie, mert különben a terhelt végleges felmentését követelheti. A lehető' legszigorúbban bünteti eme törvény azokat a bírósági és hatásági közegeket, kik a szabadlábra helyezés körül késedelmet, vagy a felsőbb parancs iránt engedetlenséget tanúsítanak. A biztosíték melletti szabadlábra helyezést vagy ama bíróság mondhatja ki, a mely a terhelt ügyét főtárgyalásra utasította, vagy ama biró, a ki az ügyben Ítélni hivatva van. A biró ságnak a szabadlábra helyezés tárgyában benyújtott kérvény tárgyában hifs^óhnégy óra alatt határozni kell. A biztosítéki összeg maximuma meg van állapitva (a noblemán not more than L. 1200 sterling, a landed gentleman L. 600; anyother gentleman burghérr or householder L. 300, and for all inferior persons L. 60). Lázadás (sedition) büntette miatt a legfőbb törvényszék felemélheti a biztosítéki összeget. A biztosíték melletti szabadlábra helyezés több esetben ki van zárva. Ilyen esetek: a felségsértés, lázadás, gyilkosság, rablás, erőszakos nemi közösülés, szándékos gyújtogatás, a testi sértés és okirathamisitás súlyosabb fajai, házjog megsértése bizonyos súlyosító körülmények között, hajótörés szándékos eszközlése anyagi czélból, sodornia, vérfertőztetés, tengeri rablás és még egész sora a minősített lopásoknak. A >Supreme court<nak joga van még főbenjáró bűntettek esetében is a szabadlábra helyezést biztosíték mellett elrendelni. D) Franciaország. Bármily érdekes volna is a jelen fejezet tárgyát képező kérdésnek a franczia jogtörténet szempontjából való tárgyalnia és különösen az 1670-iki >ordonnanee< és az >assemblée constituante* álláspontjának ismertetése, mégis á törvényhozás czéljából elegendő és szükségesebb is a >códe d'instruction criminelíe* és a későbbi franczia törvények rendelkezéseinek megvilágítása. A >code d'instruction criminelíe* szerint sok különböző alak van előírva, melyek között a gyanúsított személyes szabadságában korlátozható. E formalismus azonban csak igen gyenge védelme az egyéni szabadságnak. A törvény megkülönbözteti ugyanis az idézési parancsot (mandat de comparution), az elővezetési parancsot (m. d'amener) a letartóztatási parancsot (ml de dépöt), a vizsgálati fogságot elrendelő parancsot (m. d'arrét) és a-vád alá helyezett letartóztatását elrendelő parancsot (ordonnance de prise de corps). A >mandat de comparution* egyszerű idézés és alkalmaztatik akkor, ha az idézett rendes lakhelylyel bir és csak a correctionalis bíróság eljárásának tárgyát képező vétséggel van terhelve. A >mandat de d'amener* tulajdonképen elővezetési parancs, mely a bűntettel terhelt ellen adatik ki és kötelezi az idézettet, hogy a parancsot kézbesítő hatósági közeget (huissier) azonnal kövesse. A > mandat de dépot* előzetes letartóztatás jellegével bir, mely az elővezetési parancs következtében megidézett, vagy tetten kapott, vagy oly terheltek ellen adatik ki, a kik a vizsgálati fogságba még nem helyezhetők. Eme letartóztatási végzésben nem kell megjelölni a letartóztatás okát. A »mandat d'arrét«t az államügyészség és a terhelt meghallgatása után a vizsgálóbíró hozza és csak az ellen, ki bűntettel van terhelve. Végre az /ordonnance de prise de corps* a vád alá helyezett ellen és szintén, mint a >m. darrét* csak a biróság által hozható. Az utóbbi két határozatban mindig meg kell jelölni a letartóztatás okát. A >code d'instruction criminelíe* a terheltek előzetes letartóztatását részint prseventiv szempontból, hogy további büntetendő cselekmények elkövetését megakadályozza részint a büntetés végrehajtásának biztosítása czéljából, és ve'gre a büntetendő cselekmény fel-; KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XII. KÖTET. 51
