Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
357. szám. 345 (Folytatása a XI. kötetnek.) 4. Az ellenőrző szakértő. A javaslat 159. §-a, a német perrendtartás (193. §.), a franczia tervezetek (Le Royer-javaslat 49. ez., Demole-javaslat 62. ez.) és a belga képviselőházi bizottság javaslata (102. ez.) nyomán egy, eddigi jogunkban ismeretlen intézményt, az úgynevezett ellenőrző szakértőt kívánja meghonosítani. Már maga az intézmény újdonsága követeli, hogy e kérdés legislativ állását kissé bővebben fejtse ki e javaslat indokolása. A német birodalmi büntető perrendtartás tervezetének bizottsági tárgyalása alkalmával beható vita tárgyává tétetett ezen kérdés. A tervezet első olvasása alkalmával az 54. ülésben dr. Wolffson a következő új szakasz (l59.a) elfogadását ajánlotta: >Findet die Einnahme eines Augenscheines unter Hinzuziehung von Sachverstandigen statt, so kann der Beschuldigte beantragen, dass die von ihm für die Hauptverhandlung in Vorschlag zu bringenden Sachverstandigen zu dem Termin geladen werden und falls der Richter den Antrag ablehnt, sie selbst laden lassen. Den von dem Beschuldigten benannten Sachverstandigen ist die Theilnahme am Augenschein und die Vornahme der zur Vorbereitung der Hauptverhandlung erforderliehen Untersuchungen insoweit zu gestatten, als dadurch die Thatigkeit der vom Richter bestellten Sachverstandigen nicht behindert wird.< E szakasz indokolásául Wolffson kiemelte, hogy a terheltnek ama joga, mely szerint a főtárgyalásra szakértőket idézhet, csak akkor ér valamit, ha meg van adva arra is a lehetőség, hogy a szakértők a szemlénél jelen lehetnek és tájékozhatják magukat. Az indítvány mellett Grimm, Zinn, Báhr, Becher, Klotz és Schwartze, ellene Hanauer, Thilo, Reichensperger és Hauch szóltak. Az indítvány mellett a tárgyalás során különösen felhozták, hogy a terheltnek szakértő által teljesített védelme gyakran fontosabb, mint a jogi védelem. Ama védelem pedig lehetetlenné válik, ha az előzetes eljárásban teljesített szemlétől a terhelt szakértője elzáratik. Kétségen kivül illusioriussá válik a terheltnek az a joga, hogy a fötárgyalásra szakértőt idéztethet meg, ha e joggal az elővizsgálat alatt nem bir. Az orvos például, ki a hullabonczolásnál jelen nem volt, a hullaszemléről és bonczolásról felvett jegyzőkönyvet könnyen megtámadhatja és épen a főtárgyaláson fognak kellemetlen viták keletkezni, melyek az indítvány elfogadásával megelőztetnek. Az indítvány, habár a javaslat első olvasása alkalmával elvettetett, mégis a tervezet második olvasása alkalmával elfogadtatott és miként a gyakorlat igazolja, a tárgyalás során felhozott aggályok, mintha a terhelt szakértőjének subjectiv, kizárólag a védelmi szempontnak hódoló szereplése megzavarná a bírói szakértők működését, épen nem bizonyultak olyanoknak, melyek miatt a terhelttől ily ellenőrző szakértő kirendelését megvonni kellene, sőt ellenkezőleg ez intézmény ma már czélszerűségénél fogva általános elismerésre talál. A Le Royer franczia igazságügyminister által a senatus elé terjesztett javaslat 49. czikke* szeriut nemcsak a terhelt, hanem az ügyészség és a magánfél is fel lett volna jogosítva egy szakértő választására. A senatus bizottsága a kormány javaslatát annyiban találta módositandónak, hogy csakis a terheltnek engedi meg ily ellenőrző szakértő választását. A bizottság — úgymond a jelentés 1 — * (»Le ministére publie, la partié civile, et Pinculpé peuvent choisir sur ladite liste un expeit qai a droit d'assister a toutes les operations et d'adresser toutes requisitions aux experts designés par le juge d'instruction, et qui est tenn de oonsigner ses observations sóit au pied du proeés verbal, sóit á la suite du rapport. S'il y a plusieurs inculpés, ils doivent se concerter pour fairé cetté désignation. Ce cboix dóit étre fait quarante hűit heures au plus tárd aprés l'avis, qui est donné au ministére publie á la partié civile et á l'inoulpé, de la désignation du premiere expert.«) 1 Nr 63. Sénat. Session 1882. Annexe au Proeés verbal de la séance du 6 mars. 18S2. Rapport fait an nom de la commissions chargée d'examiner le projet de loi tendant a reformer, le codo d'instruction criminelle, par M. Danphin séuateur.
