Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

346 357. szám. azt gondolja, hogy itt csak két érdek, t. i. a vád és védelem érdeke jöhet tekintetbe. A biró által kirendelt szakértő eléggé képviseli az ügyész és magánfél érdekeit. Az ajánlott mód csak szaporítaná a költségeket és zavarná a szakértők működését. A senatus által megállapított javaslat 57., illetve a későbbi módosítások folytán (no. 314. session 1882. Annexe au procés verbal de la séance du 27. Juiu. 1882.) 62. czikkében a kormányjavaslat föntebb idézett 49. czikkének >Le ministére public, la partié civile< kifejezései kihagyattak, egyebekben a kormányjavaslat elfogadtatott. Kevés igazságügyminister* a senatus által módosított javaslatot a képviselőháznak benyújtván, ez a 62. §-on mitsem változtatott, következőleg a Demole igazságügyminister* által a képviselőháznak ismét benyújtott javaslat is ugyanezen szerkezetben tartalmazza e szakaszt. Francziaországban tehát már a senatus teljesen, a képviselőház pedig első olvasásban elfogadta azon elv helyességét, hogy a terhelt ellenőrző szakértő kirendelésére feljogosítva legyen. Á belga javaslat előkészítése alkalmából szintén fontolóra vették e kérdést. A kormányjavaslat nem intézkedett e tárgyban. A képviselőházi bizottság azonban szükségesnek tartotta a hiányt pótolni. Thonnissen melegen szólal fel ez intézmény mellett jelentésében (I. 241. 1.). Különösen kiemeli, hogy méltányos, ha a terhelt, kinek becsülete, szabadsága, élete forog koczkán, joggal bírjon a szakértői szemlénél magát szakértő által képviseltetni. E jogot megadja a német perrend, megkívánják adni Francziaországban. Nem maradhat el Belgium sem, mert ezzel csak nyer az igazság. A szakértői leletek tökéletesebbek, gondosabbak és jobban indokoltak lesznek. Ily indokolás után ajánlja a bizottság a 94. §. folytatásául: >L'inculpé pourra de son cöté, choisir un expert, qui aura le droit d'assister a toutes les opérations, d'adresser toutes requisitions aux experts designés par le juge d'iustruction, et qui sera tenu de consigner ses opérations k la suite du rapport ou dans un rapport séparé. S'il y a plusieurs inculpés, ils doivent se concerter pour fairé cetté désignation.* Ily előzmények állottak a javaslat előtt. Minthogy az által, hogy a szakértők működését a terhelt szakértője ellenőrizheti, azokat az esetleges hiányokra vagy mulasztásokra figyelmeztetheti és észrevételeit az egész eljárásra nézve közölheti, csak a szemle lesz tökéletesebb és gondosabb; minthogy az a félelem, hogy ez megzavarná és hátráltatná a szakértők működését, a Németországhan szerzett tapasztalatok szerint is teljesen alaptalannak bizonyult, de a vizsgálóbíró az indokolatlan hátráltatásokat és késleltetéseket megakadályozhatja; minthogy czélszerfíbb, ha a terhelt a szemle felvételére küldheti szakértőjét, ki minden hiányra figyelmeztethet, mint ha a főtárgyaláson teszi romboló kritika tárgyává az ellenőrzése és jelenléte nélkül eljárt szakértők mulasztásait és tévedéseit; mindezeknél fogva czélszerűnek tartatott a szóban levő intézkedést a javaslatba illeszteni. Nem utánozta a javaslat a franczia első kormány-javaslatot, mely az ügyészre és magánfélre is ki akarta e kedvezményt terjeszteni, melyet azonban sem a senatus, sem a képviselőház nem fogadott el, mert valóban csakis a védelem érdeke az, melynek esetleg szüksége lehet a bíróság által kirendelt szakértők működését ellenőrizni. A vádló megnyugodhatik teljesen a bíróság által kirendelt pártatlan szakértőkben. Sőt akkor, midőn a javaslat az ellenőrző * Nr. 1379. Chambre des Députés. Troisiéme legislature session extraordinaire de 1882. annexe au procésveibal de la séance du 20. nov. 1882. 8 Nr. 371. Chambre des Députés Quatriéme legislature session de 1886. annexe au procés verbal de la séance du 28. janvier 1886. etc.