Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám397 a főtárgyalásig letartóztatva marad. De ha a vizsgálat czéljai kívánják, jogában áll a békebirónak letartóztatásban hagyni a vádjottat akkor is, ha az tudna kellő biztosítékot nyújtani és szökés gyanúja alatt nem is áll. És ennek kétségkívül legtöbbször az összebeszélés megakadályozása képezi okát. Igazolja ezt a >Prison Act«, mely megengedi, hogy a vizsgálati foglyoknak a külvilággal való érintkezése az összebeszélés megakadályozása czéljából, a szükséghez képest, megszorittassék. A békebirónak tehát a nyomozás szakában a letartóztatásra nézve teljes discretionarius hatásköre van. A nyomozás befejezte után azonban, ha a terheltet csekélyebb vétség térbéli": akkor joga van követelni, hogy biztosíték (ball) mellett szabadlábra helyeztessék. Ekkor tehát már nem választhat a békebiró a letartóztatás vagy a biztosíték között. A letartóztatás Angliában vagy bírói elfogatási parancs (warrant), vagy e nélkül történhet. ;\ r--' 1. Elfogatási parancs kiadására rendszerint a békebiró van feljogosítva. Kívüle e hatáskörrel bírnak a felső- és alsóház elnökei, a titkos államtanács, a ministerek (államtitkárok) és a >Queens Bench« birái. A békebiró a feljelentőnek, vagy egy tanúnak esküvel megerősített írásbeli beadványára azonnal elrendelheti a letartóztatást, ha valaki ellen alapos gyanú merül fel, hogy a békebiróság területén >Indictable Offence<-t követett el, vagy ilyen ott tartózkodik. Esetleg a warrant kibocsátása előtt a békebiró ülésen kivül, nehogy a nyilvánosság a letartóztatást meghiúsítsa, kihallgatja a feljelentőt. Ha a békebiró ugy találja, hogy a gyanú nem alapos, vaey a feljelentés nem kellő alakban, pl. csak szóval tétetett, vagy más okból nem tartja lehetőnek a letartóztatást: akkor csak egyszerűen idéző levélben (sommons) kötelezi i a terheltet megjelenésre. Ha ennek a terhelt nem engedelmeskedik, akkor adja ki az elfogatási paratics^t. Ebben utasíttatnak a békebiró alá rendelt grófsági közigazgatási hivatalnokok a tettes elfogására és el^yeze|iésére. Más grófságban a warrant alapján csak akkor foganatosítható az elfogatás, ha áz ort illetékes békebiró a warrantot láttamozza, mi akként történik, hogy "'• a békebiró egyszerűen a warfarit hátlapjára irja nevét (baching). 2. Warrant nélkül foganatosíthatják a letartóztatást: a bírói és közigazgatási hivatalnokok, egyes magánszemélyek és a tettest űzőbe vett nép. a) A békebiró, sheriff, vagy coroner, ha jelenlétében bűntettet, vagy a >Breache of the Peace< fogalmi körébe eső vétséget követnek el: a letartóztatást azonnal foganatosíttathatják. (A >Breache of the Peaee* alatt értetnek a közrend ellen elkövetett vétségek, mint tiított és szemérmet sértő iratok kiállítása, közrendet zavaró csoportosulások, verekedések, fegyverek veszélyeztető hordása, veszélyes fenyegetések stb.) i^. Igen széles hatalmi körrel ruházza fel az angol jog a rendőrséget. A >constables« mind azokat letartóztathatják, kik jelenlétükbea bűntettet, vagy a >Breache of the Peáce* fogalmi körébe eső vétséget követnek el, vagy ha valaki kielégítő adatokkal támogatva, más ellen ily, büntetendj cselekméijtyek miatt vádat emel. Sőt a constable ama meggyőződése szeriirt , fénforgó gyanú alapján is (íupon reasonabíe suspicion*), hogy valaki bűntettet, vagy testi sértést követett el, foganatosíthatja a letartóztatást. A >Breache of the Peace« fogalmi körébe nem tartozó vétségek miatt a constable csak akkor gyakorolhatja a letartóztatás jogát, ha a cselekmény éjjel követtetett el, vagy ha a vétség elkövetésének megelőzése teszi azt szükségessé. Ujabb külön törvények még inkább kiszélesítik a rendőrség letartóztatási jogkörét. így & Larceny és Embezzlement Act (24. és 25. Vict. c. 96.) és a Malicious Injuriés (Próperty) ÁW (24. és 25. Vict. c. 97.) megengedik, hogy a constable warrant nélkül mindenkit elfoghat, aj kit e két törvényben foglalt rendelkezések megsértésénél ér.. (A legkisebb súlyú vétségekről ésj1 kihágásokról szól e két törvény.) Ezeknél régibb keletű törvények (10. György. IV. c. 44. és a 2. és 3. Vict. c. 47.) felhatalmazzák a constablet mindazoknak warrant nélküli elfogatására a kik a Metropolitan-kerületben (Londonra a Middlessex, Surrey, Hertford, Kent és'Essex gróf