Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 398 megjelöléssel iparkodjék az idéző hatóság a félreértéseknek elejét venni. Nem elégséges a borítékon megjelölni az idózendőt, hanem magában az idézőlevélben is ki kell a nevét tenni, sőt ha ellenmondás van a boríték és az idézőlevél között, akkor az utóbbi az irányadó, mert fel lehet tenni, hogy az idézőlevél kiállításánál nagyobb gonddal jártak el, mint a czímzésnél. d) Negyedik kellék, hogy a kihallgatás napja, helye, órája megjelölve legyen. Ezek oly lényeges kellékei az idézőlevélnek, melyek nélkül az idézésre nem is lehet megjelenni. Ha az idézendő nem veheti ki az idézőlevélből, hogy hol, vagy mely napon, vagy mely órában kell megjelennie: akkor elmaradása miatt semmi kényszerintézkedésnek helye nincs. e) Ha csak nyomozási stádiumban van az ügy: akkor nemcsak hogy nem szükséges, de nem is czélszerű megnevezni a büntetendő cselekményt, mely miatt az idézés történik. De ha már elővizsgálat tartatott, vagy épen a főtárgyalás is elrendeltetett: akkor a büntetendő cselekmény megjelölése már semmi hátránynyal nem jár. Ily esetben elégséges a büntetendő cselekményt általában coneret ismérvek felemlítése nélkül megjelölni. f) Lényeges kelléke az idézőlevélnek ama figyelmeztetés is, hogy a megidézett elmaradása esetében elő fog vezettetni. E rendelkezéssel a terheltnek szóló idézőlevél az úgynevezett „pcenalis citatio" jellegét nyeri, mert az idézőlevélben egyúttal az elmaradás büntetésével is fenyegetve van a terhelt. Ha e figyelmeztetés véletlenül az idézőlevélből kimarad, az nem teszi az idézőlevelet hatálytalanná, de az elővezetés foganatosítása e figyelmeztetés nélkül kiállított idézőlevél alapján semmi esetre sem volna indokolt. g) Nélkülözhetetlen kelléke az itf^zőlevélnek a hivatalos pecsét és aláírás. Az osztrák törvény a hivatalos pecsétet nem kívánja meg. A franczia »Code d'instruction criminille* (9. §.), ugy az idézési (mandat de comparűtion) és az elővezetési (mandat d'amener), mint az elfogatási (mandat de dépot) parancsra nézve kötelezőleg irja elő a hivatalos pecsétet. Az idézőlevelek hitelességét mindenesetre emeli a Hivatalos pecsét alkalmazása. • Az aláírás oly lényeges kélíéKe az idézőlevélnek, hogy e nélkül nincs hatálya. Az aláírásnak valóságosnak kell lenni, azaz: sem kőnyomat, sem nyomtatott aláírás a valóságot nem pótolhatja. És épen nem elegendő csakis >a törvényszék*, vagy >vizsgálóbíró* általános megjelölése, hanem ha á vizsgálóbíró, kir. ügyészség vagy rendőri hatóság idéz, ugy az illető hatóságok eljáró közegének személyes aláírása szükséges, ha pedig a törvényszék idéz: akkor az idézőlevelet szintén az ügyviteli szabályok szerint aláírásra hivatott közegnek személyesen kell aláírni. 2. Elővezetési parancs. A javaslat rendelkezéséből nem következik az, hogy a meg nem jelenés következtében az elővezetési parancsot feltétlenül ki kell adni. Az elővezetés nem annyira büntetés, mint a megjelenési kötelesség kényszereszköze, következőleg, ha az idéző hatóság később meggyőződik, hogy az idézettnek megjelenésére nincs szükség: akkor az elővezetési parancs kiadása mellőzhető. így értelmezi az elővezetési parancs kiadásának kötelességét a franczia semmitőszéki gyakorlat is (1834. november 8.: »L'appreciation des circonstances dans lesquelles le mandat d'amener dóit étre décerné contre l'inculpé, est abandonnée aux lumiéres et a la conscience du juge d'instruction*). Hogy mi tekinthető az elmaradás alapos okának, ezt az idéző hatóság a coneret eset körül menyeihez képest van hivatva meghatározni. Egyazon szempontok irányadók itt is, melyekre >a tanuk* fejezetében történt utalás. Mindenesetre elegendő a valószínűvé tétel és nem szükséges szoros bizonyítás az elmaradás okának alapossága mellett. Az előzetes letartóztatás okairól, melyek egyúttal az elővezetési parancs okai is, alább az előzetes letartóztatás részletes indokolásánál leend szó. A mi a külalakot illeti, erre nézve e javaslat szabálya az, hogy az elővezetési parancsnak írásba kell foglalva lenni. Az osztrák perrendtartás (175. §.) nem irja körül tüzetesebben az KÉPVH. mOMANY. 1887—93. XII. KÖTET. 50