Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

392 357. szám. semmisiti, megváltoztatja: akkor indokolt lehet az idézés mellőzésével azonnal elővezetési parancs utján kötelezni a terheltet megjelenésre. Nehogy azonban a hatóságok szerfölött nagy latitude-del birjanak annak megítélésében, mikor van szükség az elővezetési parancsra, az újabb törvényhozások taxatíve sorolják fel az elrendelhetésnék okait és áltálában megegyeznek, hogy az indokolatlan meg nem jelenés esetén kivül csakis amaz okok igazolhatják az elővezetési parancs kiadását, melyek a letartóztatásnak törvényes okai. Hogy ily esetben a hatóságok nem kötelesek azonnal a letartóztatást elrendelni: ez épen ama czélból történik, hogy a terhelt a letartóztatást elrendelő határozat előtt kihallgatható legyen. Az elővezetési parancs tehát az egyszerű idézés és az elfogatási parancs között foglalva helyet, fogalmilag különbözik az elfogatási parancstól (előzetes letartóztatást, vizsgálati fogságot elrendelő határozat), sőt előkészületnek az elfogatási parancs meghozatalára is csak akkor tekinthető, ha a letartóztatás valamely törvényes oka miatt rendeltetvén el, a terhelt kihallgatása után sem szűnt meg az ok, mely miatt az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság elrendelése szükségessé vált. Az elővezetési parancs tartalma és alakja tekintetében az újabb törvényhozások csekély eltérést mutatnak. Mindezekre nézve az összehasonlító jog adatai, ismétlések elkerülése végett alább, az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság kérdésének tárgyalásánál fognak előterjesztetni. 1. Idézés, A terhelt alatt a 211. §. szerint ugy az, a ki ellen csak gyanuokok forognak fenn, mint a vádlott értetik. És mivel a javaslát a gyanúsított és terhelt között fogalmi különbséget nem tesz: ennélfogva az is, a ki ellen több, mint alapos gyanú még nem létezik, >terhelt< czíznén idézendő. A ki ellen azonban vádhatározat hozatott, vágy főtárgyalás rendeltetett el, mint >vádlott* idéztetik. Bár, a mint fentebb kiemeltetett, a terheltnek joga van arra, hogy szabályszerű idézőlevéllel hivassék a bíróság elé, mindazáltal, ha önként jelentkezett, vagy ha az idézőlevél nem is felelt meg teljesen a szabályoknak, a terheltnek a bíróság előtt tett nyilatkozatát az idézés alakiságainak megsértése hatályában nem érinti. Az idézés czélját a javaslat nem jelöli meg. De ez fölösleges is volna, mert azt sem általános szabályban, sem taxatíve kimeríteni nem lehet. Első kihallgatásra azért idéztetik meg a terhelt, hogy az ellene felmerült gyanuokok ellenében nyilatkozatot tehessen. Később egyes tárgyalások, ítélethirdetés stb. teszik szükségessé megjelenését. A terhelt idézéséré jogosított hatóságokról sem szól e helyütt a javaslat. De erre sincs szükség, mert ha a javaslat egyéb rendelkezéseiből kitetszik, hogy mely hatóságok jogositvák oly perbeli cselekmények teljesítésére, melyeknél a terhelt megjelenése szükséges, ebből önként következik, hogy egyazon hatóságok fel vannak jogosítva az idézésre is. Nem szenved tehát kétséget, hogy minden bíróság, ügyészség és rendőri hatóság joggal bir az idézésre. A két utóbbi hatóságnak joga lévén a nyomozásra, sőt ennek vezetése a kir. ügyészséget illetvén, szükséges ezen hatóságoknak is jogot adni arra, hogy a terheltet megjelenésre kötelezhessék. ?-. . , , Az idézőlevélnek a javaslat szerint több kellékkel kell birnia. a) Mindenekelőtt a terhelt érdekeinek kímélése szempontjából szükséges, hogy az idézőlevél hivatalos pecséttel lezárva adassék ki. Eme rendelkezésből nem következik, hogy a terheltnek joga volna a véletlenül nyíltan kézbesített idézőlevelet visszautasítani. Jogában áll a parancs lezáratlan kézbesítése miatt panaszt emelni, de az nem oly megsértése az alaki szabályoknak, a mely miatt az idézőlevél hatálya megszűnnék. b) Második kelléke az idézőlevélnek, hogy az idéző hatóság megneveztessék. Melyik törvényszék, járásbíróság, vizsgálóbíró, ügyészség vagy rendőri hatóság idézi meg a terheltet: ennek határozottan ki kell fejezve lenni az idézőlevélben. c) Harmadik kellék a megidézendő nevének kitétele. A mennyire csak lehetséges, oly világosan kell megjelölni^, megidózendőnek nevét. Ha több hasonló nevű van, akkor közelebbi