Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 391 midőn a terhelt kézrekeritése képezi a házkutatás czélját, mint ha bizonyítékul alkalmas tárgyak lefoglalhatása okából történt a házkutatás. Következőleg, midőn a javaslat a lefoglalásnál felveendő jegyzőkönyv szerkesztésére utal: ez szó szerint nem értendő és nevezetesen nem alkalmazható az esetben, ha a terheltnek a házkutatás következtében történt kézrekeritéséről vagy személymotozásról kell jegyzőkönyvet felvenni. De ekkor is csak ama kellékeket kell a jegyzőkönyv szerkesztésénél mellzőni, melyek kizárólag dolgok lefoglalására illenek. Egyebekben a jegyzőkönyv szerkesztésének általános szabályai (117., 118. §§.) itt is követendők. XIII. FEJEZET. Idézés, elővezetési parancs, előzetes letartóztatás, vizsgálati fogság és biztosíték. (211—234. §§.) I. Idézés és elörezetési parancs. (211—212. §§.) A legenyhébb eszköze a biróság elé rendelésnek az idézés. Nemcsak a tanuknak, szakértőknek és egyéb a perben szereplő személyeknek van arra joguk, hogy idézés utján hivassanak a biróság elé, hanem általában a terhelt is joggal bir arra, hogy szabályszerű idéző levéllel kötelezzék megjelenésre. Az idézés tehát tulajdonképen megjelenési parancs, mely kötelezi az idézettet, hogy bizonyos időben az idéző közhatóság előtt megjelenjen. A javaslat szerint a terheltnek szóló idézés mindig a >reális citatio* jellegével bir, mert kényszereszköz alkalmazása, t. i. elővezetés terhe mellett történik. Az újabb törvényhozások, ha egyes alakiságok tekintetében el is térnek az idézés kellékeire nézve, abban megegyeznek, hogy az idézésnek irásba foglalt parancsban kell történni, és hogy a >Code d'instruction criminelle«-nek Francziaországban is már megváltoztatott ama rendelkezése, hogy bűntett (crime) gyanúja esetében nem az idézés enyhébb eszköze, hanem közvetlenül az elővezetési parancs (mandat d'amener) alkalmaztassák, ma már utánzásra nem talál. Általában elismertetett, hogy bármely cselekmény gyanúja háruljon a terheltre, addig, mig fontos ok nincs szigorúbb eszközök alkalmazására, a terheltet minden esetben a legenyhébb eszközzel, t. i. az idézéssel kell megjelenésre kötelezni. Az idézésre vagy megjelen a terhelt, vagy nem. Ha nem jelen meg, ez két okra vezethető vissza, vagy akadályozva volt a megjelenésben, vagy szándékkal szegte meg megjelenési kötelezettségét. Ha alapos oka volt az elmaradásra, ugy köteles kellő időben kimenteni elmaradását, mert a ki meg nem jelen az idézésre, vagy ki nem mentette elmaradását, mindig ugy tekintendő, mint a ki nem akart megjelenni. Ilyen ellenében szükséges már szigorúbb kényszereszköz alkalmazása. E czélra szolgál az elővezetési parancs, mely kötelezi a terheltet, hogy kövesse az elővezetéssel megbízott közeget az elővezetési parancsot kiadó hatóság elé, ellenkező esetben a parancsot kézbesítő fel van hatalmazva karhatalom igénybevételére is. Elővezetési parancs kiadását azonban az idézésre meg nem jelenés esetén kivül más okok is szükségessé tehetik. Ha attól lehet tartani, hogy rögtöni elővezetés nélkül az igazságszolgáltatás czélja meghiusittatik, mert egyszerű idézésre esetleg a terhelt elrejtőzik, megszökik, vagy összebeszél a tanukkal, szakértőkkel, vagy terhelttársaival, avagy a bűntett nyomait meg-