Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
386 ; 357. szám. 50. §-ában külön rendőri szabályok alatt állóknak tekinti a feltételesen szabadságra bocsátottakat. Ezek tehát, valamint a birósági megkeresés következtében rendőri ffU^y^^.^ati^;^?!^} OÍF^^k, kiknél a házkutatás elrendelését a javaslat nem kívánta oly szigorú feltótelek alá helyezni, mint más személyeknél teljesítendő házkutatást. De pusztán egyes rendőri közégek önkéntes, habár tartós megfigyelése vagy épen közegészségi vagy más általános rendészeti felügyelet alatt állás, e fogalmi kör alá nem tartozik. Leginkább meg kell könnyíteni a házkutatást oly házakban, melyek a közönség előtt mindig nyitva állanak. E helyek már természetüknél fogva nem igényelhetik a házjog ama kiméletét, mint a magánlakások, következőleg épen az ily helyeken tanyázó bűntettesek és gyanús egyének kézrekeritése, nyomok és bizonyítékul szolgálható tárgyak feltalálása czéljából mellőzhetlen a házkutatást kevésbbé szigorú feltételekhez kötni. A javaslat czélszerfíbbnek tartotta e helyeket tüzetesen fölemlíteni; mintsem a > közönségnek nyitva álló hely* általános kifejezését használni, melyet kétségtelenül igen tág értelemben lehetne magyarázni, erre pedig alkalmat adni épen nem volna tanácsos. Azjosztrák és német törvények példája ajánlatosnak tüntette fel a katonai (honvédségi, csendőrségi) czélra szolgáló és arra tényleg is használt helyiségek szükségessé válható átkutatásáról külön rendelkezni. Ezzel eleje van véve amaz esetleg keletkezhető felfogásnak, mintha az ily épületekben csakis a katonai hatósághoz intézett megkeresés utján lenne szabad a házkutatást foganatosítani. Itt mindig a polgári büntető bíróság hatásköréhez tartozó bűnügyről lévén szó, a katonai bűnvádi eljárás körét épen nem érinti az, ha a polgári hatóságok teljesitik a házkutatást, de a katonai rend és fegyelem szempontjából mulhatlanul szükséges azt a parancsnoknak előzetesen bejelenteni, ki köteles is megbízottat rendelni a házkutatást teljesítő polgári hatósági közegek mellé. Ha a katonai czélra szolgáló épületet polgári személyek lakják: akkor az előzetes bejelentésre és katonai segédletre szükség nincs, mert csak a tényleg katonai czélra szolgáló épületeknél indokolt a katonai tekinteteket figyelembe venni. 2. Bármennyire közelről érinti is a személyes szabadság körét az, midőn a közhatóság feljogosittatik, hogy a személyen létező tárgyakat, tehát az illetőnek ruháit, sőt testét sib. megvizsgálhassa: mindazáltal az igazság felderítése czéljából nem nélkülözhető eme kényszereszköz sem. De valamint a házkutatás, ugy a személymotozás is minden újabb perrendtartás szerint a visszaélést megakadályozó feltételekhez van kötve. A német perrendtartás (102. §.) a szémélymotozásra nézve egyazon feltételeket állapítja, mint a házkutatásra nézve. Az osztrák perrendtartás a házkutatást csak akkor engedi meg, ha alapos gyanú (gegründeter Verdacht) van arra nézve, hogy valamely házban ... az eljárásra nézve jelentőséggel biró tárgy találtatik, ellenben a szémélymotozásra elegendő a nagyobb valószinüség (hohe Wahrscheinlichkeit) arra, hogy valakinél ily tárgyak vannak. Ez tehát a személymotozás egyik esete. De megmotozható ama személy is, ki bűntett vagy vétség gyanúja alatt áll, és végre minden közelebbi megszorítás nélkül a rovott előéletű egyén. A javaslat két esetben engedi meg a személymotozást. Egyik az, midőn büntetendő cselekmény nyomatékos gyanúja terhel valakit és a másik, ha az illető rovott előéletű. De e két esetben is csak akkor teljesíthető a személy motozás, ha az illető ellen elfogatási parancs (213., 219. §§.) vagy nyomozólevél bcosáttatott ki, vagy a tettenkapás valamelyik esete forog fenn (214. §-)és magától értetődik, hogy eme feltételeken kivül mindig szükséges a kutatásnak általános feltétele, vagyis alapos gyanú arra nézve, hogy az illető személynél az eljárás szempontjából fontos tárgy találtatik vagy ruháján, testéu büntetendő cselekmény elkövetésére mutató külső ismérvek, nyomok találhatók. A személymotozásra az intézkedési kör hasonlóságánál fogva egyazon hatóságqk vagy hatósági közegek jogosíttattak fel, mint az előzetes letartóztatás elrendelésére, illetve foganáto-