Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
357. szám. 385 által kívánt szükségen túl a magánlak sérthetetlensége meg ne zavartassák. De lássuk e részletes intézkedéseket közelebbről. •->• -v ; ^- - ; 1. A házkutatásnak mindig az képezi első és nélkülözhetlen feltételét, hogy valamely büntetendő cselekmény (bűntett, vétség, kihágás) elkövettetett. A javaslat szorosan meghatározza a házkutatás czélját, midőn á 201. §-bán kimondja, hogy ennek csak akkor van helye, ha alaposan lehet vélelmezni, hogy az a tettes és részesek kézrekeritésére vagy bizonyítékok feltalálására vezet. De miután a kiemeltekén kivül más" feltétel nem kívántatik meg — nem szenved kétséget — hogy az eljárás bármely szakában lehet házkutatást tartani és ez czélszeríí is, mert épen az eljárás kezdetén szükséges a bizonyítékul szolgálható tárgyak elrejtését vagy megváltoztatását, megsemmisítését megakadályozni. - • *'A házkutatás tárgyának megjelöléséül a javaslat a >ház, lakás és egyéb helyiségek* kifejezést használja. Sem a ház, sem a lakás kifejezés nem volna kimerítő, mert istállók, pajták, szertárak, hajók, sátrak, vermek stb. tárgyaiul^ szolgálhatnak az átkutatásnak, következőleg a tágabb jelentőségű »egyéb helyiségek < kifejezés mellőzh étlen. De minden félreértés elkerülése végett czélszertí volt azt is határozottan kimondani, hogy nemcsak a ház, lakás és egyéb helyiségek, de minden ott talált tárgy is átkutatható.[ A már. megszokott >házkutatás« kifejezés, ily közelebb megjelölés mellett, félreértésre nem adhat okot. , ,: * ;0;; ' • Ha a terhelt házának stb. átkutatásánál is azt kívánja a javaslat, hogy a tettesek és részesek kézrekeritésének vagy bizóiíyitéljok feltalálásának alapos vélelme nélkül a házkutatás kényszereszközéhez nyúlni nem szabad: önként következik, hogy ínég szigorúbb feltételeket kellett szabni^a más személyek házában stb. teljesítendő átkutatásnál. Mindenekelőtt szükséges a 201. §-ban használt, >álapos vélelem* és a 20l §-ban használt >igen nyomatékos adatok* közötti különbségre mutatni. Amott elegendő a kevesebb jelentőségű adatokon nyugvó vélelmezés is, Jtt azonban teljeéen megbízható és egyenesen arnsT mutató adatoknak kell lenniök, hogy bizonyos személy, nyom vagy tárgy más házában stb. feltaíálhatóf Nem mondja ki a javaslat »éxpressis verbis* ug'y, mint a német perrendtartás (103. §.), hogy csakis bizonyos előre meghatározott személy, nyom vagy tárgy feltalálása czéljából lehet másnál, mint a terheltnél házkutatást tartani, mért ily szigorú megszorítást az eljárás érdekével Összeegyeztethetőnek nem véít. Mindazáltal akkor, midőn igen nyomatékos adatókat kivan a javaslat, ez rendszerint hasonló eredményre fog vezetni, mert »igen nyomatékosaknak*, egyes kivételektől eltekintve, nem lehet oly adatokat venni, melyek a keresendő személyre vágy tárgyra nézve közelebbi megjelölést nem tartalmasnak. Ez eseten kivül még három esetben lehet más, harmadik személy házában stb. kutatást tartani. Egyik, ha üldözés közben a terhelt oda menekült; másik, ha ott elfogatott és a harmadik, ha a ház, lakás, vagy egyéb helyiségek birlalója rendőri felügyelet alatt áll. Ugy az első, mint a második esetben indokolt a házkutatás megengedése, mert különben más háza stb. valóságos menedékhelye lehetne a gonosztevőknek és rejtekhelye a büntetendő cselekmény utján szerzett tárgyaknak. Ha pedig valaki rendőri felügyelet alatt áll: eme körülmény kapcsolatban amaz alapos vélelemmel, hogy nála valamely büntetendő cselekmény tettesei vagy részesei rejtőznek, vagy bizonyítékul szolgálható tárgyak elrejtve vannak, eléggé igazolják a házkutatás elrendelését. A >rendőri felügyelet alatt állás* fogalmi köre e helyütt szorosan magyarázandó. A német perrendtartás abbeli intézkedése is, hogy megkönnyíti a rendőri felügyelet alatt állóknál a házkutatás elrendelését (103. §. második bek.), a gyakorlat és minden commentator részéről oly értelmezésben részesül, hogy itt csak a büntető ítélet alapján kimondott rendőri felügyelet alatt állás (német BTK. 38., 39. §§.) értetendő. A tág magyarázat annál kevésbbé volna helyén, mért hiányoznék a határozott ismérv: mikor tekintendő valaki rendőri felügyelet alatt állónak, mikor nem. A BTK. a rendőri felüg yele t ajá helyezést mint külön mellékbüntetést nem ismeri, de KÉPYH. IKOMÁNY. 1887—92. XII. KÖTET.
