Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

384 357. szám. >Haszuálni az oly bűntettekben lehet* —• mondja Szlemenics (többször id. mű 148. lap) — melyek után valami fenmaradhat, miből a bűntettnek valóságát, szerzőjét vagy körülményeit fel lehet födözni . . .< Kimerítő szabályozást nyert e kérdés az 1843-iki javaslatban (133—140. §§.), mely egyezőleg a német particularis törvényhozásokkal, különbséget tett a közönségnek mindig nyitva álló és más magánházak között. Sőt az utóbbiak tekintetében is különbség van téve a szerint, a mint a vádlott vagy más személy házának stb. átkutatásáról van szó. A közönség előtt mindig nyitva álló házakban, nevezetesen vendégfogadókban, csapszékekben és csárdákban mindig elrendelhető a házkutatás, ha ok van ama feltevésre, hogy ott a nyomban űzőbe vett vádlott tartózkodik, vagy hogy az eljárásra nézve jelentékeny nyomokra akadnak. A vádlott feltalálása czéljából ennek háza vagy lakhelye akkor kutatható át, ha ellene elzárási, vagy letartóztatás! vagy előállítási parancs adatott ki. De a vádlott háza vagy lakhelye akkor is átkutatható, ha feltehető, hogy a házban oly tárgyakat találhatnak fel, a melyek a feliforgó bűntett bebizonyitására, vagy a vádlott elmarasztalására szolgálnak. Nem zárja ki a negyvenharmadik* javaslat azt sem, hogy mások házai vagy lakhelyei is átkutathatok legyenek. Ezt azonban több feltételhez köti. Egyik feltétel az, hogy a nyomban Űzőbe vett vádlott ott tartózkodik vagy hogy abban az elkövetett bűntett nyomaira akadhatni, vagy hogy ama házak tulajdonosai vagy lakosai oly tárgyak birtokában vannak, melyek a tény álladókhoz tartoznak s eUg ok van arra a feltevésre, hogy ama személyek e tárgyakat később eltitkolhatnák. Ez esetekben azonoan a házkutatás tárgya és okai előlegesen kijelölendők. A házkutatás elrendelését nem szükséges előzőleg irásba foglalni, hanem az elrendelés okait mindig a jegyzőkönyvbe kell felvenni. A házkutatás elrendelésére a vizsgálóbíró bir hatáskörrel. (Kik teljesíthetnek vizsgálatot, azt a 10. §. sorolja fel.) Sőt maga a házkutatás foganatosítása is a vizsgálóbíró által személyesen teljesítendő. A kellő ellenőrzés szempontját is tüzetes figyelemben részesiti a javaslat, midőn rendeli, hogy a vádlott, vagy minden más személy, kinél házkutatás történik, ennél jelen lenni tartozik, vagy ha ez nem lehet, ugy az illetőket a család egyik tagja, esetleg a szomszéd helyettesíti. Ezeken kiyül megyékben a helybeli elöljárók kerületekben és városokban a képviselőtestületből maguk mellé vett egy egyén jelenléte kívántatik meg. A negyvenharmadiki javaslatban tehát megtaláljuk mindama szabályokat, melyeket a korabeli particularis német törvényhozások — különösen a badeni javaslat tartalmazott. Jelenlegi gyakorlatunk, a Királyhágón túli részek és Fiume kivételével, hol az 1853-iki osztrák perrendtartás van hatályban, az 1872-iki javaslat szabályainak alapján áll. Mindkettő sokkal ismeretesebb, hogysem azok részletes reproductiója volna e helyütt szükséges. Általában azonban a jelenleg élő jog illustrálásául annyit kell kiemelni, hogy a házkutatás rendszerint birói hatáskörhöz tartozik és csak ha veszélylyel jár a késedelem, lehet e szabálytól eltérni,, továbbá, hogy ugy a terheltnél, mint más harmadik személynél lehet házkutatást tartani, de mindig ama" szigorú feltétel mellett, hogy az átkutatandó helyiségben a terhelt rejtőzik vagy ott az eljárás czéljára fontos tárgyak találtatnak. A javaslat, mint gyakorlatunkban elfogadott műkifejezést, megtartotta a ház-kutatás elnevezést, lényeges feltételeire nézve pedig egyezőleg rendelkezik a negyvenharmadiki javaslattal, de minden újabb perrendtartással is.* Különbséget tesz a terheltnél és másoknál, valamint a közönségnek nyitva álló helyiségekben teljesítendő házkutatás között. A házkutatás elrendelését a javaslat is birói ténynek tekinti és csakis, ha a késedelem veszélylyel jár, van e szabály alól Jövetel. Általában magát a házkutatási eljárást ugy rendéin be, hogy » bűnvádi eljárás czélja