Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

376 357. szám. bíróság arról, hogy valamely levél mikor adatott fel, vagy a postakezelési könyveket kívánja megtekinteni stb. Az utóbbiak kiadására nézve a 187. §. rendelkezései irányadók. A távirdahivatalokban teljesített lefoglalásnak az tekintetik, midőn a feladó állomáson a sürgönyzést és a rendeltetési állomáson a kézbesítést tiltja el a bírói megkeresés. Ha a sürgönyzés már megtörtént: akkor a feladó állomáson a sürgöny fogalmazványának vagy a rendeltetési hely állomásán a sürgönyt tartalmazó iratnak kiadására nézve a 187. §. szabályai alkalmazandók. A posta- és távirdahivatalnokok vagy egyéb szállítási és fuvarozási intézetek tisztviselői fel tétlenül kötelesek a hozzájuk intézett megkeresés értelmében eljárni. Annak vizsgálatába, hogy szükséges-e a lefoglalás, hogy a késedelem veszélye csakugyan igazolja-e az ügyészség fellépését, hogy nem forog-e fen egyszerű kihágás, — az emiitett hivatalnokok nem bocsátkozhatnak. Mindazáltal teljes joggal tagadhatják meg, sőt kötelességük ezt tenni, ha rendőri hatóság részéről intéztetnék hozzájuk a levelek stb. lefoglalására vonatkozó határozat. A javaslat a sürgősségi követelményeknek eleget téve, megengedi, hogy a lefoglalásra jogosított hatósági közeg személyes megjelenés esetében szóval is elrendelhesse a lefoglalást, de ez esetben is erről azonnal jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egyik példánya — pótolva az írásbeli határozatot — az illető posta, távírda, szállítási vagy fuvarozási intézetnél marad. Hasonlólag a sürgősség szempontja indokolja azt, hogy a lefoglalás táviratilag is elrendelhető. Minthogy a távirati lefoglalási határozatból rendszerint hiányozni fog a lefoglalás indokolása, de a távirat hitelessége szempontjából is megerősítésre szorul, mellőzhetlen a rendes tartalmi és alaki kellékekkel bíró írásbeli határozatnak nyomban utánküldése. 3. Ama fontos érdekek, melyeket a lefoglalás koczkáztat és ama megnyugvás, melyet a független bíróság eljárása nyújt, tették szükségessé, hogy a postán, távirdahivatalban stb. lefoglalt küldemények átvételére csak a vizsgálóbíró, vagy oly bírósági vagy ügyészségi tag mondatott ki jogosultnak, a kit e czélra a bíróság megkeresett. Az ügyészség tehát, ha jogosítva van is sürgősség esetében a többször emiitett küldeményeket lefoglalni, ezek átvételére jogkörrel nem bír, és fölösleges is volt az ügyészséget ezzel felruházni, mert a küldemény felbontására jogosítva nem lévén, különben is köteles volna az átvett küldeményeket azonnal a vizsgálóbírónak kézbesíteni. Midőn tehát az ügyészség intéz a postahivatalhoz stb. lefoglalási határozatot, ajánlatos erről a vizsgálóbírót azonnal értesíteni, hogy ennek módjában legyen az ügyészségi lefoglalási határozatnak a postahivatalhoz stb. érkezésétől számított három nap alatt a lefoglalási határozatot ismételni és egyúttal az átvétel tekintetében is intézkedni. Az átvett tárgyak azonosságának és az átvétellel járó felelősségnek megállapithatása czéljából múlhatatlanul szükséges az átvett küldeményekről oly jegyzőkönyvet felvenni, melynek tüzetes megjelölései nem hagynak fen kételyt az átvett tárgyak egyedisége és mennyiségére nézve. A javaslat a lefoglalás által érdekeltek iránt tartozó tekintetből kötelességévé teszi a vizsgálóbírónak, hogy az átvétel megtörténte után mindazokat értesítse, kiket a küldemény lefoglalása érint. Ez értesítés a körülményekhez képest nem szorítkozik pusztán a lefoglalás következtében foganatosított átvételre, hanem — ha a felbontás rögtön követeli az átvételt — a felbontásra vonatkozó intézkedésre is ki kell terjednie. Egy esetben maradhat el az értesítés, ha ez az eljárás czélját veszélyeztetné. Mihelyt azonban az értesítés elmulasztásának ez oka megszűnt: az értesítésnek azonnal meg kell történni. Az » érdekeltek* kifejezés alatt rendszerint a feladó és a czimzett értendők. A czimzett és a feladó, ha ennek neve a borítékon ki van téve, már a felbontás előtt is értesithetők. Felbontás után pedig a küldemény tartalmából kivehető, hogy a nevezetteken kivüi esetleg kiknek érdeke