Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 511 itélet, hanem a közbenső határozatok — tehát a nyilvánosság kizárását elrendelők vagy megtagadók is — nyilvánosan hirdetendők ki. A német (Gerichtsverfg. 174. §.) és osztrák (231. §.) törvények csak az itélet kihirdetésének nyilvánosságát követelik, ellenben a franczia joggyakorlat szerint » közbenső határozatok kihirdetése is nyilvános. Sőt az elnöki resumét is rendszerint nyilvános ülésben adják elő a >cour d'assises< elnökei, joga van azonban a legújabb judicatura szerint az elnöknek a resumé előadására is a közönséget kizárni. A nyilvánosság kizárásának törvényes határa tehát & javaslat szerint a birói határozat. A társadalomnak joga van ellenőrizni, miként itélt zárt ajtók mögött a bíróság. Különben is az, a mit a biró határoz, nem sértheti az erkölcsiséget. Az erkölcsiség emelésére van hivatva az igazságos birói határozat, és fel lehet tenni, hogy a biró határozatait oly alakba önti, mely nem ütközik a közszemérem érzetébe. A mi az üt felmerülő ama kérdést illeti, hogy az indokolásnak is nyilvános ülésben kell-e előadatni: erre nézve a javaslat, egyezőleg a legtöbb európai perrendtartással, az indokolás nyilvános kihirdetését követeli. Az elnök belátásától függ, mily terjedelemben és mily alakban kívánja ezt tenni, és különösen a nyilvánosság kizárását elrendelő határozat indokolásánál ügyelni fog, hogy tulajdonképen azt, a miért szükséges a közönség kizárása, bővebben ne hozza a közönség tudomására. A közerkölcsiség veszélyeztetése miatt nem nyilvános tárgyaláson hozott itélet indokait szintén lehető tömören és a részleteket kerül ve kell előadni. . A már többször emiitett legújabb német törvény kötelezőleg csakis az itélet rendelkező részét kívánja nyilvánosan kihirdettetni (»DieVerkündungder Urtheilsformel erfolgt in jedemFalle *>ffentlich«). A német javaslat e rendelkezésére a legújabb nagyobb politikai perek szolgáltak alkalmi okul, és kétségtelenül túlzott aggály sugalja a nyilvánosság korlátozásának e kiterjesztését és helyesebb ama felfogás, mely a bírósági szervezetről szóló törvény alkotásánál vezette a német hirodalom törvényhozását, mely fontos szabadsági érdeket látott abban, hogy a biró köteleztessék nyilvánosságra hozni a zárt ajtók mögött hozott határozatának indokait. Az indokolás kihirdetésének eltiltása oly visszaesés, mi a titkos írásbeli inquisitorius, de nem e mai perrend keretébe illik. Elénk támadások tárgya is a német irodalomban e rendelkezés, és a magyar törvényhozás elé terjesztett javaslatnak valószínűleg nem fogja senki hibájául felróni, ha a nyilvánosságnak, mint eljárási biztosítéknak felfogásában nem a német novella szellemét tekinti irányadónak. A nyilvánosság ok nélküli kiterjesztése volna azonban az, ha a tanácskozás és szavazás a közönség vagy a felek jelenlétében történnék, mi egyes radical-reformerek folyton megújuló kívánsága. Maga azon egy körülmény, hogy az elfogulatlan, higgadt tanácskozás, az egyszer kimondott véleménytől való eltérés és kölcsönös meggyőzés inkább lehetővé válik nyilvánosság nélkül, mintha ez a közönség hallatára történik, elég ok, hogy a nyilvánosság elől megóva maradjon a birói tanácskozás. Itt valóban már nem biztositéka a nyilvánosság a jó és helyes igazságszolgáltatásnak, hanem valóságos megrontójává válhat.Ha a nyilvánosság a tanácskozásra és szavazásra is kiterjesztetnék: egygyel több adat lenne ama tétel igazsága mellett, hogy az alapjában helyes elv túlfeszítve áldás helyett átokká válhat. 4. A főtárgyalás vezetése általában. A főtárgyalás vezetését a javaslat az elnök kezébe teszi le. A >vezetés* fogalma különbözőleg értelmezhető. Mást jelent a főtárgyalás vezetése az angol vagy skót perben, és ismét mást a franczia és ennek nyomán járó perrendekben. Arra nézve azonban minden perrendtartás, sőt maga az angol joggyakorlat is, mely oly kiváló súlyt helyez az elnök passiv magatartására, megegyeznek, hogy a főtárgyalás vezetője kellő hatalmi eszköz nélkül perjogi feladatát be nem töltheti. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyedül ő legyen a per cselekvő