Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
606 357. szám. nak-e vagy nem. Az utóbbi esetben a védő a vádló után azonnal előterjeszti védbeszédet, melyben a bizonyítás eredményét kritika alá veszi és erre nincs joga a vádlónak válaszolni. Az előbbi esetben, azaz, ha a védelemnek külön tanúi vannak: arra a védő (terhelt) előadja, hogy mit kíván a tanukkal igazolni és ezt követi a mentő bizonyítási eljárás, minek végeztével a védő az eljárás eredményét összegezi. Ez esetben már joga van a vádlónak a védelemre válaszolni. A bizonyítási eljárásnak az előadott módon befejezése után következik az elnöklő bírónak beszéde (charge), minek befejeztével az esküdtek a verdict meghozatala végett szobájukba vonulnak. E vázlatos ismertetésből látható, hogy az angol főtárgyalás typusát a felek activ szereplése képezi. Nincs ugyan kizárva, hogy az esküdtek élén álló biró kérdéseket intézhessen a tanúhoz, sőt e joggal a birák a legtöbb esetben élnek is, de tényleg inkább csak kiegészítő szerep az, melyet a biró az angol főtárgyalás bizonyítási eljárásában betölt. Valódi activitása a bírónak tényleg a zárbeszédben érvényesül. Egészen más a franczia fötárgyalási rendszer. Itt a bizonyítási eljárás intézése ugy az esküdtszéki, mint a correctionalis eljárásban az elnök kezében van összpontosítva. A felek közreműködése itt inkább csak kiegészítő. Külső alakjára nézve is'eltér a franczia főtárgyalás az angoltól. A franczia főtárgyaláson először a terhelt hallgattatik ki személyes viszonyaira nézve. Ezt követik a vádlevél és vádhatározat — közvetlen idézési esetekben a correctionalis biróság előtt az idézőlevél — felolvasása, a tanuk (esetleg szakértők) jelenlétének megállapítása, a terheltnek részletes kikérdezése, a tanuk és szakértők kihallgatása. A bizonyítási eljárás befejeztével a vád és védelem részéről történnek meg az előterjesztések. Ezt követi az esküdtszéki eljárásban az elnöki >résumé« és a kérdések feltétele, — a correctionalis biróság előtti eljárásban pedig az ügyfelek előterjesztése után az Ítélethozatal. A franczia jog fötárgyalási rendszere az, mely a continentalis perrendeknek e században mintául szolgált s csak legújabban iparkodnak, különösen az esküdtszéki főtárgyalást, az angol eljáráshoz közelebb hozni. A német birodalmi perrendtartás alkotása alkalmából főleg Gneist buzgólkodása folytán már sikerült is több tekintetben az angol jog vívmányainak tért nyitni. A franczia »code d'instruction criminelle* fötárgyalási rendszeréhez, — eltekintve a vádelv követelményeivel összhangban nem álló rendelkezéseitől, — már csak azért sem ragaszkodott szorosan a javaslat, mert hisz az esküdtszék nélküli, azaz a correctionalis biróság előtti tárgyalás annak egyik léghiányosabb részét képezi (179—198. §§.), melyet csakis a >cour d'assies* előtti eljárásból vont analógia tesz alkalmazhatóvá. Mindazáltal a javaslat már csak a biróság perjogi feladata tekintetében elfoglalt álláspontjánál fogva is távolabb áll az angol, mint a franczia fötárgyalási typustól, de azért épen nem zárkózott el az angol jog értékesíthető vívmányai elől, sőt lehető gonddal igyekezett javára fordítani mindama javításokat, melyekkel akár a közvetlenség, akár a vádelv követelményei szempontjából a franczia fötárgyalási rendszer hiányait, ugy a német particularis törvények és a német birodalmi perrendtartás, mint az 1850-iki és az annak elveihez ragaszkodó 1873-iki osztrák törvények, továbbá a tapasztalat és a tudományos törekvések kitölteni iparkodtak. Maga a főtárgyalás fejezete oly sok és különböző tárgyakat érint, hogy a könnyebb áttekinthetőség szempontjából czélszerünek találtatott azt lehetőleg a tárgyalás menetének és logikai rendjének szemmel tartása mellett hét czímre osztani, miért is a még felmerülő nagyobb jelentőségű' elvi kérdések felfejtése is helyesebben tárgyalható az illető szakaszoknál, mint általánosságban.
