Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
357. szám. 507 I. A nyilvánosság és a rend fentartása. (276—282. §§.)• 1. A tárgyaiái nyilvánossága. A főtárgyalás nyilvánossága oly szabályt képez, melytől eltérni csak a javaslatban taxatíve felsorolt esetekben lehet. Nyilvánosság alatt a javaslat azt érti, hogy szabad és biztosított bemenete legyen a nagy közönségnek a főtárgyalási terembe. Az épen nem szükséges a nyilvánosság fogalmához, hogy a közönség közül valaki tényleg jelen legyen a tárgyaláson. Nyilvános a főtárgyalás, ha a terem ajtai bezárva nincsenek és a bemenet meg van engedve. A mi azt a kérdést illeti, hogy a nyilvánosság fogalma feltétlenül megkívánja-e mindenkinek kivétel nélküli szabad bemenetét: a javaslat nem követi a volt frankfurti, hessen-darmstadti, würtembergi törvényeket, melyek e tekintetben semmi megszorítást nem tartalmaztak, hanem tekintettel arra, hogy a fel nem nőtt személyre nézve hátrányos lehet a főtárgyaiások hallgatása, oly személyek pedig, kik nem a hely méltóságának megfelelően jelennek meg, vagy fegyverrel és bottal kivannak bemenni, az eljárás komolyságát és rendjét könnyen zavarhatnák, szükségesnek tartotta e személyek feltétlen kizárását kimondani. E kivételek alá tartozó egyéneknek a teremőr is megtilthatja a bemenetet, de tilalma ellen az elnöknél orvoslást kereshetnek. A > felnőtt* alatt nem szabad nagykorút érteni, a czél csak az, hogy gyermekek ne jelenhessenek meg a főtárgyaláson. A >hely méltóságának meg nem felelő megjelenés* fogalma szorosabban nem volt körülírható, mert a részegség esetétől egész a botrányt okozó öltözetig, a legkülönbözőbb változatai lehetnek a hely méltóságát sértő megjelenésnek. A >fegyver< fogalmi körét lehetőleg tágan fogja fel a javaslat, s alatta nemcsak a lőfegyvert, hanem kardot, szuronyt, nagy kést, dorongot, vasvillát, szóval minden oly eszközt ért, mely mások bántalmazására alkalmas. A fegyverrel való megjelenés bizonyos hivatali vagy szolgálatban állókra nézve kötelesség lévén, ezekre a kizárás nem alkalmazható. A tér természetes korlátja a közönség szabad megjelenhetésének. Hol a hely szfíke ezt meg nem engedi: ott a nyilvánosság megsértése miatt nem panaszkodhatik senki a be nem bocsáttatás miatt. Az igazságügyi igazgatásnak kötelessége gondoskodni arról, hogy a nyilvánosság a megjelenhetésre épen nem alkalmas tárgyalási helyiségek igénybevételével illusoriussá ne váljék. A javaslat ama rendelkezéséből, hogy az elnök egyes személyeknek különösen megengedheti a jelenléteit, következik, hogy bemeneti jegyekkel is lehet korlátozni a mindenkinek biztosított szabad megjelenést. Gyakran puszta érdeklődésből és kíváncsiságból egész tömegek kivannak bebocsáttatást a főtárgyalási terembe. Az ezzel járó rendetlenség megelőzése czéljából czélszerű a bemeneti jegyek előzetes kiosztása, sőt néha alapos aggéüy lehet arra nézve is, hogy a vádlottakkal érdekközösségben álló közönség botrányt okoz a tárgyaláson, mely esetben valóban indokolatlan volna az ily természetű elővigyázati intézkedést lehetetlenné tenni. Mindazáltal az elnök e joga csak kivételes természetű és csakis különös körülmények között indokolható annak alkalmazása, mert a szabály mindig az marad, hogy a bemenet mindenkinek, kit a törvény feltétlenül ki nem zár, válogatás nélkül engedtessék meg. > 2. A nyilvánosság korlátozása. Bármennyire fontos kellékét képezi is a nyilvánosság a modern főtárgyalási rendszernek, mégis vannak körülmények, melyek között az több kárral, mint haszonnal járna, miért is minden continentalis törvényhozás vagy joggyakorlat goii64*
