Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
357. szám. 505 4. Habár a modern bűnvádi per főtárgyalásában ez alapelvek képezik a közös oszlopokat, melyeken a tárgyalás szerkezete nyugszik: mégis az azokra épített főeljárás az egyes nemzetek positir jogában nagyon eltérő alakot nyert. Alig kell kiemelni, hogy lényeges különbséget szül a bírósági szervezetnek minősége isMás alakot nyer a főtárgyalás esküdtszéki szervezettel, mint a nélkül. A czél közössége ugyan sok tekintetben közös tartalommal ruházza fel a fötárgyalást, akár esküdtszék, akár szakbiróság előtt történjék az, mégis már maga az esküdtszék alakulása, a kérdések feltétele, az esküdtek határozatának hozatala stb., lényegesen eltérő alakot kölcsönöz az esküdtszéki, mint szakbiróság előtti főtárgyalásnak. Lényeges különbségre vezet ama felfogás is, melylyel az egyes tételes jogok a közvetlenség vádelv és nyilvánosság által megjelölt fogalmi kört töltik ki. Egyik nagyobb, másik kisebb tártalommal ruházza fel ez alapelveket és ez szembetűnő eltéréseket eredményez. Legnagyobb különbséget szüli amaz álláspont, melyet valamely perrend a fötárgyalást vezető bíróság perjogi feladatára nézve elfoglal. Az angol és skót jog szerint lehető passivitás képezi a biró feladatát. Az angol vagy skót esküdtszéket vezető biró nem hallgatja ki a vádlottat és a tanukat; csupán szemlélője az előtte lefolyó bizonyítási procedúrának, a felek indítványainak keretében mozog, és inkább ellenőrző felügyelő szerepet tölt be. Igazi activitása az esküdtek jogi kitanitásában áll. Ellenben a franczia, olasz, belga, német, osztrák stb. főtárgyaláson a biró tevékenyen benyúl a tárgyalás menetébe, sőt egyenesen a bíróság elnöke a tárgyalás intézője, kinek működését a felek tevékenysége csak kiegészíti. Az elnök vagy bíróság széles discretionarius hatalmi köréből folyólag az anyagi igazság kiderítése czéljából valóságos vizsgáló jogkört gyakorol, bizonyítékokat szerez be hivatalból stb. E néhány pont kiemelése is eléggé mutatja: mennyire eltérő szerkezetet nyerhet a positiv jogokban a különben közös alapokon nyugvó főtárgyalás. Mindazáltal, daczára a részbeli eltéréseknek, a közvetlenségen és szóbeli contradictorius eljárás alapján álló főtárgyalásoknak három alaptypusát lehet megkülönböztetni. Az egyik a római jog szóbeli főtárgyalása, a másik az angol és a harmadik a franczia főtárgyalási rendszer. A római jog szerint a főtárgyalás a vád- és védbeszédekkel vette kezdetét, melyeket a bizonyítási eljárás és ítélethozatal követett. így volt ez a »questiones perpetuae* korában. Később az úgynevezett »Comperendinatio< intézménye hozatott be, midőn az egész per két főrészre osztatott (actioprima — actio secunda), mely rendszer mellett az >actio secunda* szakában ismét bővebben ki lehetett fejteni a vádat és a védelmet. Angolországban az esküdtszéki eljárásra tartozó büntetendő cselekmények tekintetében a főtárgyalás első mozzanata az >arraignement<. Ez abból áll, hogy a clerk a vádlevelet felolvassa és megkérdezi a vádlottól, hogy a vád tekintetében bűnösnek vagy nem bűnösnek — guilty or not guilty — vallja-e magát. A vádlott e kérdésre vagy hallgat, vagy bűnösnek vagy nem bűnösnek vallja magát. Ha a vádlott hallgat, a biró elrendeli, hogy a clerk mondja helyette, hogy >nem bűnös«. Ha a vádlott bűnösnek vallja magát (answer of guilty): a biró meghallgatja a vád képviselőjét és kimondja az Ítéletet (awards judgement). Ha a vádlott azt felelj hogy >nem bűnös*, a clerk intézkedik, hogy az ítélő esküdtszék (petty jury) megalakittassék. A jury előtt való tárgyalás a vádlevél felolvasásával veszi kezdetét, mit a bizonyítási eljárás (hearing) követ. Mindenekelőtt a vádló, tanúinak megnevezése mellett kifejti, hogy mit kíván a tanukkal igazolni (opens his case). Emez előterjesztés után a tanuk megeskettetnek és a »cross examination* alább (III. 290. §.) bővebben kifejtett módszere szerint történik a kikérdezés. A vádló a bizonyítékok felvétele után összegezi a bizonyítási eljárás eredményét (st. 28. Vict. c. 18.)A további eljárás különböző, a szerint, a mint a védelemnek önálló bizonyítékai (külön tanúi) va?!- . KÉPVH. TROMÁNY. 1887—92. XII. KÖTET. 64
