Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

492 357. szám. A javaslat a kihallgatás alakjára nézve nem tartalmaz intézkedést, de a megjelölt czél mutatja, hogy valóságos új pótvizsgálat tartása épen nem kívánatos de — mégis kerülni kell ez intézménynek puszta formalitássá sülyesztését. Valóságos előkészítéséről a fötárgyalásnak nem lehet szólni, ha az elnök mélyebben nem foglalkozik az ügygyei, mert e nélkül valóban nem Ítélheti meg, mennyire indokoltak a vádlott indítványai, következőleg nem meríti ki az elnök feladatát a kihallgatás alkalmával, ha nem ismerve az ügyet, a törvény betűjéhez ragaszkodik, és csak azt kérdezi, >nem kiván-e vádlott új bizonyítékokat felhozni >. Azt az üdvös hatást, melyet a kihallgatástól várni lehet, teljesen ellensúlyozná az elnöknek felületes, chablonszerű eljárása. A feladatát helyesen felfogó elnök iparkodni fog a kihallgatás alkalmából tiszta képet szerezni arról, nem fogja-e a terhelt a főtárgyalás elnapolását joggal kívánhatni azért, mert az előzetes eljárás során védelmi eszközeitől megfosztatott és általában közelebbről megismerkedve a vádlottal, tájékozni fogja magát a terheltnek a főtárgyaláson leendő magatartásáról is. Az elnöki kihallgatásnak másik lényeges czélja az, hogy a vádlott védelméről legyen kellőleg gondoskodva. Értésére kell adni a vádlottnak, hogy ha eddig nem választott védőt, erre feltétlen joga van, és hogy azzal minden ellenőrzés nélkül értekezhetik. Ha pedig oly eset forog fenn, midőn hivatalból rendelendő védő: ugy fel kell világosítani a vádlottat, hogy maga is választhat védőt sőt akarata ellenére is ki fog rendeltetni a védő. Minthogy Francziaországban, Belgiumban és Olaszországban az elnöki kihallgatás puszta formaszerüséggé sülyedését leginkább az idézte elő, hogy nem az elnök által teljesítendő kihallgatás volt kötelezőleg előírva, hanem tág tere volt a delegálásnak: ennélfogva a javaslat kizárólag a főtárgyalásra hivatott bírónak vagy elnöknek teszi kötelességévé a fogvalévő vádlott kihallgatását. Akihallgatás idejét nem határozza meg a javaslat — de mindenesetre annak lehető gyorsan meg kell történni. Mindazáltal igen kívánatos — mit ismételve ki kell emelni, — hogy az elnök a bfíntigygyel legalább főbb vonásokban a kihallgatás előtt ismerkedjék meg — de ez ok miatt két napnál tovább nem volna indokolt a kihallgatás elhalasztása. * A kihallgatásról mindig jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az elnöki kihallgatás egyszer valamely ügyben megtörtént, ugy azt többé ismételni nem kell. Ha tehát kiegészítési intézkedések tétettek: ugy ezek befejezése után nem kötelessége az elnöknek a vádlottat ismét kihallgatni. A kötelező kihallgatás csakis a fogvalévő vádlottra mondatott ki, mert ennek kevésbbé van módjában a védelem eszközeiről oly hatályosan gondoskodni, mint a szabadlábon lévőnek. De nem lehetett figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy a szabadlábon lévő kötelező kihallgatása épen ae idézéssel, esetleg meg nem jelenéssel járó időveszteség miatt több hátránynyal, mint haszonnal járna és mivel a vádlottnak módjában áll az eljárás ezen szakában is új bizonyítékainak érvényesítéséről gondoskodni, jogsérelemről nem szólhatni. Mindazáltal lehetnek körülmények, midőn a szabadlábon lévőnek kihallgatása is szükségesnek mutatkozik, következőleg a facultativ kihallgatási jogot setleg a vádlotthoz legközelebb lévő bírósághoz intézett megkeresés utján biztosítani czélszeríí nek látszott. A franczia-belga-osztrák felfogástól eltérőleg nem csupán a súlyos cselekményekkel, melyek ott az esküdtszék elé tartoznak — hanem minden, a törvényszék eljárásának tárgyát képező bűntett és vétséggel vádlott fogvalévőnek elnöki kihallgatását irja elő kötelezőleg a javaslat, mert egyrészről, a mennyire csak lehetséges, nem czélszeríí az egyazon bíróság ítélkezése alá tartozó vádlottak jogai tekintetében eltérő intézkedéseket tenni, másrészről épen az öt éven aluli szabadságvesztéssel büntetendő cselekményeknél, hol elővizsgálat sokszor nem fog tartatni, sőt közvetlen idézés forog fenn: a vádlott az elnöki kihallgatás alkalmával kérheti eddig nem érvényesített új bizonyítékainak megszerzését