Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
357. szám. 485 A második feltétel az, hogy tettenkapás vagy beismerés esete forogjon fenn és ezt szintén fentartja a javaslat. A tettenkapás fogalmi körére nézve azonban lényegesen eltér. Mig az 1872-iki javaslat a tettenkapás alatt csakis szorosan a >btíntett elkövetésén rajtakapás«-t érti: addig a javaslat a 214. §-nál előadottak alapján annak tágabb fogalmi kört tulajdonit. Ellenben a beismerésre nézve eddigi szokásjogunknál szigorúbb rendelkezést tesz, mert nem minden rendőri hatóság előtt tett beismerés képezi a közvetlen idézés alapját, hanem csak az a beismerés, mit a terhelt bíróság előtt tett. A rendőri hatóságok előtt tett beismerések még a legújabb idők tapasztalatai szerint is néha tiltott kényszereszközök eredményei voltak; nem egy főtárgyalás derítette fel, hogy a közvetlenül idézett beismerésének csak egy alapja volt, a hivatali hatalommal való visszaélés. E visszaélések örvendetesen gyérülnek és alaposan remélhető, hogy a rendőri közegek jövőre nem fogják már a torturát alkalmazni. De azért a rendőri hatóságoktól az állásukkal járó elfogultságnál fogva, a beismerésnek hű constatálása mindig nem várható. Épen az a nem eléggé ajánlható lelkiismeretesség és alaposság, melylyel a beismerés bizonyítékának értékét a bűnvádi eljárásban mérlegelni kell, követeli, hogy csakis a bíróság •előtt tett beismerés lehessen alapja a közvetlen idézésnek. Ha tehát nem bíróság előtt tesz beismerést a terhelt: ugy gondoskodni kell, hogy a beismerés a legközelebbi járásbíróságnál vagy vizsgálóbiróságnál ismételtessék, mert különben közvetlen idézésnek nincs helye. De magával az egyszerű beismeréssel nem lehetett beérni, mert a mindennapi tapasztalat bizonyítja, hogy néha más kedvéért önfeláldozásból vagy haszonlesésből vagy a hatóságok és különösen a rendőri hatóságok félrevezetése czéljából beismerések történnek minden reális alap nélkül. Hogy a főtárgyalás megtartásának kellő alapul szolgálhasson a beismerés: szükséges ennek az előzetes eljárás adataival teljes összhangban állani. Következőleg soha sem szabad a kir. ügyészségnek a beismert tény oly kinyomozása nélkül, mely kétségtelenné teszi a beismerés valóságát, közvetlen főtárgyalást indítványozni. A javaslat tehát csakis oly feltételek mellett engedi meg a közvetlen idézést, midőn a főtárgyalás akadálytalan megtartása alaposan remélhető. A ki beismeri tettét, vagy a kit tetten kaptak és tagadása esetén is szavahihető tanuk bizo • nyitják a tett elkövetését: ott az ügy oly világos és egyszerű, hogy valóban fölösleges volna az elővizsgálat és vádaláhelyezés hosszú útja. De jogsérelemről sem panaszkodhatik a beismerő vagy tettenkapott, mert hiában élne a kifogás jogával: ezzel csak ok nélkül hátráltatná ügye elbírálását. E feltételek tekintetében is eltért a javaslat a franczia-belga »citation directe« intézményétől, mert e szerint közvetlen idézésnek minden correctionalis ügyben helye van, ha a nyomozás adatait az ügyész a főtárgyalás megtartására elegendőknek találja (. . . qu'il n'y aura aucune incertitude sóit sur l'existence ou le caractére du délit, sóit sur la désignation des prévenus et des temoins — mondja az 1812. szept. 23-iki ministeri rendelet). Magától értetődik ugyan, de mégis minden tévedés elkerülése végett kimondja a javaslat, hogy halmazat esetében csak akkor van helye a közvetlen idézésnek, ha a halmazatban álló cselekmények mindenikére nézve fenforognak a közvetlen idézés feltételei, azaz: egy cselekménynek sem szabad olyannak lenni, melyre a büntető törvények öt évi szabadságvesztést meghaladó büntetést szabnak, továbbá minden egyes cselekményre nézve beismerésnek vagy tettenkapásnak kell fenforogni. Ha csak egy is eme cselekmények közül a kívánt feltételeknek meg nem felel: ugy a többi halmazatban álló cselekményekre nézve sincs a közvetlen idézés kivételes eljárásának helye, kivéve, ha a szétválasztás czélszertínek mutatkozik: mert ekkor ama cselekményekre nézve, melyek a feltételeknek megfelelnek, a közvetlen idézés útja választható,
