Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
486 357. szám de ez ritka kivétel lesz, mert az összbüntetés kiszabása végett helyesebb az ügyek együttea elintézése. Hogy a fötárgyalásra idézés a jogerős vádaláhelyezés hatályával bir, arra már a 264. §. indokolásánál utalás történt s ahhoz még csak annyit kell hozzátenni, hogy ebből önként következik, miszerint a közvetlen idézés ellen külön perörvoslatnak helye nincs. II. A közvetlen idézés indítványozása (267. §.). Ha a javaslat az elővizsgálatot kötelezővé teszi, midőn egyedül magánvádló lép fel: ugy ennek szoros logikai következménye az, hogy a közvetlen idézés indítványozására se jogosittassék fel a károsított. Ugy Francziaországban mint Belgiumban a kárositottnak is joga van közvetlen idézést indítványozni és azokat az ellenvetéseket, mintha e jogot zsarolás és magánboszú kielégítésére zsákmányolnák ki, épen nem tartják elégséges érvelésnek a károsított eme jogának megszüntetésére. A belga javaslat előkészítése alkalmával is komoly fontolóra vették ezeket az ellenvetéseket és mégis az eredmény az volt, hogy a parliamenti bizottság fentartotta a károsított közvetlen idézési jogát éé még az. olasz perrendtartást (372. §.) sem tartotta utánzandónak, mely a törvényszék egy birói tagjának előzetes arbitriumára bizza a kárositottnak közvetlen idézésre szóló indítványát. A hamis vád és rágalom büntetését elég ellensúlynak tartják Francziaországban és Belgiumban a károsított visszaélésével szemben. A javaslat rendszere mellett, mely mindig a biró előzetes cognitiójára bizza annak megítélését, van-e helye közvetlen idézésnek vagy nem, még kevesebb jelentősége volna a magánboszura és zsarolásra alapított érvelésnek, mert hisz mindig módjában van a bíróságnak megakadályozni a közvetlen főtárgyalás elrendelését. A javaslat csak azért nem ruházza fel a kárositottat a közvetlen idézés jogával, mert ezt gyakorlati okok a javaslat vádrendszere szerint épen nem követelik. A törvényszék hatásköréhez tartozó cselekmények tárgyában ugyanis a bűnvádi eljárás a kir. ügyészség előzetes felhívása nélkül nem tehető folyamatba. Ama cselekmények, melyek miatt ily előzetes felhívás nélkül is a károsított indítványára tétetik folyamatba az eljárás: azaz a principális magánvád esetei, csaknem kivétel nélkül a járábiróság hatásköréhez tartoznak, hol a károsított feljelentésére a közvetlen főtárgyalási rendszer érvényesül. Ha tehát — a principális magánvád eseteit kivéve — a károsított feljelentése mindig az ügyészséghez tétetik át, és ennek büntethető cselekmény esetében kötelessége eljárni: ugy a kir. ügyészség nem fogja elmulasztani a közvetlen idézés indítványozását, ha ennek feltételei fenforognak. Ha pedig a kir. ügyészség nem lát büntetendő cselekményt a feljelentésben vagy a feljelentés folytán tett nyomozás adataiban és megtagadja a közreműködést: akkor igazságos ugyan, hogy a károsított átvehesse a vádló szerepét — a mint ezt a javaslat a legliberalisabb módon biztosítja is — de nem volna méltányos megengedni, hogy elővizsgálat utján összegyűjtött újabb adatok nélkül a terhelt közvetlenül a nyilvános fötárgyalásra legyen idézhető. Francziaországban és Belgiumban, hol a subsidiarus magáuvád intézménye :•)nem létezik: a károsított közvetlen idézési jogában az ügyészi monopólium ellensúlyát látják, de a javaslat rendszere mellett, melynél tágabb körrel egyetlen continentalis perrend sem ruházta fel a kárositottat, másként és sokkal hatályosabban van ellensúlyozva az ügyészi hatalmi kör, mint a károsított közvetlen idézési jogával, mely tulajdonképen Francziaországban és Belgiumban is az esetek legtöbbjében elővizsgálatra vezet. Sőt — mint az már fentebb is kiemeltetett — a károsított >plainte«-jében egyenesen az elővizsgálat elrendelését kéri. A kérdés ily állásában a javaslat a közvetlen idézés indítványozásának jogát kizárólag á kir. ügyészre bizza és kötelességévé teszi, hogy azt mindig a 245. §-ban előirt kellékekkel biró vádiratban kell előterjesztenie: 5 ?
