Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 353 utón kísérli meg az aggályok eloszlatását, mert lehet, hogy egyszerű nyilatkozat elegendő a tévedés felvilágosítására. De ha a szakértők kihallgatása czélra nem vezet: akkor két út között választhat. Vagy egyazon szakértőket utasítja új szemlére, vagy, a mennyiben meggyőződik, hogy személyes okok idézték elő a hibás felvételt: más szakértőket rendel ki (168. §.). Ugyanezen eljárás követendő akkor is, ha a vélemény ellenmondásos, vagy abban helytelen következtetések és egyéb lényeges hiányok észlelhetők. Mindazáltal a vizsgálóbíró oly esetben, midőn a szakértők egyértelműleg nyilatkoznak és tudományos alapon minden ellenmondás, kétértelműség és helytelen következtetések nélkül adnak véleményt, pusztán azon okból, mert a lelet körüli tudományos eljárás, vagy a vélemény az ő meggyőződése szerint helytelen, újabb szakértői szemlét nem rendelhet el. Ezt ily esetben csak a vádtanács vagy itélőbiróság teheti meg. A vizsgálóbíró tehát akkor intézkedjék a hiányok pótlása iránt, ha a leletben, illetve véleményben a 168. és 169. §§-ban tüzetesen meghatározott hiányok fordulnak elő, vagy indokolás nélkül adatott vélemény. De korlátozva van a vizsgálóbíró azon irányban is, hogy ha orvostani vagy vegyészi véleményben mutatkozik ellenmondás, helytelen következtetés vagy hiány, és ezt a véleménytadó szakértők kihallgatása el nem oszlatta: akkor ő egyenesen nem fordulhat az országos közegészségügyi tanácshoz, vagy valamelyik m. kir, egyetem orvosi karához, illetve az országos vegyészhez, mert ezen megkeresésre csak a vádtanács illetve az itélőbiróság bir hatáskörrel. Ez intézkedés okát abban leli, mert könnyen megtörténhetik, hogy a vádtanács, illetve itélőbiróság nem fogja a vizsgálóbíró által talált hézagokat és hiányokat olyanoknak találni, melyek fölülvéleményezést igényelnének, következőleg az illető testületek fölösleges munkától kiméltetnek meg és megakadályoztatik az ügy czél nélküli elodázása. A javaslat az orvostani vagy vegyészi kérdésekre nézve fölülvéleményezésre jogosított közegeket az eddigi gyakorlathoz képest (1862. április 1. 4,877. sz. udvari rendelet, 1872. 19,247. sz., 1874., 7,627. sz. 12,, 1880. 5,887. sz. ministeri rendeletek) kötelezőleg irja elő. Törvényszéki orvosi intézményünk hierarchiai szervezettel nem bírván: az orvosok között előforduló viták eldöntését leghelyesebben lehet oly országos tekintélylyel biró testületekre, minő az országos közegészségügyi tanács, vagy az egyetemi orvosi kar, bízni. A vegyészeti kérdésekben előforduló véleményeltérések, vagy a véleményekben előforduló hiányok fölülbirálására pedig legilletékesebb az országos vegyész. Felmerül az a kérdés, hogy lehet-e az említett fölülbíráló közegek véleményét fölülbiráltatni, azaz : lehetséges-e a főtárgyalásra újabb szakértőket idézni, a kik kritika tárgyává tehetik az említett testületek, illetve közegek véleményét. Ausztriában, a hol azonban nem kötelezőleg, hanem csak facultative van az egyetem orvosi kara fölülvéleményező testületül megjelölve (126. §. 2. bek.), a semmitőszék (1885. october 15. Samml. der Entscb. 84. sz. 406. lap) kimondta, hogy az egyetem orvosi karának véleményét a főtárgyalásra idézett más orvosok által fölülbiráltatki nem szabad (»eine Ueberprüfung des von der medicinischen Facultat abgegebenen GHitachtens durch der Hauptverüiandlung beizuziehenden Aerzte unzul&ssig ist«). A javaslatból ily következtetést levonni helytelen volna. Bizonyítási módszerének alapelve az, hogy semmi bizonyíték se legyen elzárva a biró elől, mit alkalmasnak talál a valóság felderítésére. Ha tehát a javaslat kötelezőleg irja elő a közegeket, kik az orvostani és vegyészi kérdésekre vonatkozó véleményeket fölülbírálni jogositvák: ez csak azt jelenti, hogy ily természetű kérdéseknél a legtudományosabb és legtekintélyesebb testületek véleményének ismeretét mellőzhetőnek nem tartotta, mert ezek a vitakérdéseket rendszerint ugy döntik el, hogy ebben a vitázó orvosok is megnyugosznak és véleményüket is a biró nyugodtan veheti Ítélete alapjául. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XII. KÖTET. 45