Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

470 357. szám. vádtanács elnökének nem kell fentartásuk tárgyában határoznia. Ily határozat hiányában nincs is alkalom perorvoslatra. Azon esetben, ha a vádló a vádiratban szabadlábra helyezést indítványoz és ezt a vizsgálóbíró vagy vádtanács elnöke elrendeli, a terhelt pedig a vádirat ellen más tekintetben él kifogással, a vádtanácsnak joga van a szabadlábra helyesíst megváltoztatni és a letartóztatást, illetve vizsgálati fogságot ismét elrendelni. A 247. §. általánosságban kifejezi, hogy a vádirat minden pontja kifogásolható. Ezen'a kifogásoknak a terhelt jogköre felvilágosítása czéljából történt exemplificativ felsorolása nem változtat. A kifogásnak hármas fö'czélja lehet. Vagy az a czél, hogy az ügy más bírósághoz utasíttassák, mint a mely a vádiratban kijelöltetett, vagy az, hogy az eljárás kiegészítése szükséges, vágy végre az, hogy a további eljárás megszüntetése mondassék ki. E czélok szerint csoportosította a javaslat a példákként elősorolt eseteket, melyek közelebbi felvilágosítást itt, mivel rólok alább a vádtanács határozatainál lesz szó, nem igényelnek. A 248. §. az eljárás ama két módját határozza meg, midiin terhelt kifogásokat nem adott be, és midőn ilyennel élt. Ha kifogás nem adatott be, vagy a terhelt arról kifejezetten lemondott: akkor a vádaláhelyezés tulajdonképen jogerőre emelkedett és így az iratok azonnal ama törvényszékhez küldendők, melyet a vádirat illetékes bíróságul megjelölt. Kifogás esetében az iratok az indokolásra kitűzött határidő lejártával azonnal a vádtanács elé térj esztendők. 3. A kifogások tárgyalásának előkészítése és a tárgyalás. A 249. és 250. §-ok a vádtanács előtti tárgyalásnak előkészítésére vonatkozó szabályokat tartalmazzák, melyek megállapításánál irányadó volt az, hogy lehetőleg gyorsan legyen a tárgyalás megtartható és hogy a felek az idéző végzésekben jogaikról és elmaradásuk következményeiről kellőleg kitanítva legyenek. A magánvádló elmaradása fontos következményekkel bír — de méltányos követelmény, hogy a magánvádló jogai fölött őrködjék, és alaptalan elmaradása úgy tekintessék, mint a ki a per további folytatásától elállott. A 251. §. a kifogások tárgyalási módját szabályozza. Hogy az ülés miért nem nyilvános, ennek indokolása már a jelen fejezet általános részében előadatott. Hogy az ügyet a vádtanács egyik tagja adja elő: a pártatlan előadás leghelyesebb biztositéka. A franczia >code d'instruction criminelle* és ennek nyomán járó perrendtartások szerint a közvádló tulaj donképen az ügy előadója. Mind a franczia, mind a belga javaslatok egyhangúlag Ítélik el e rendszert és a pártatlan előadó kijelölését lényeges garancziául ismerik el. Hogy a felek szóbeli előterjesztéssel élhetnek, ennek indoka szintén a jelen fejezet általános részében adatott elő. A mi a felszólalások sorrendjét illeti, azt a per e szakában nem kívánatos formalismus elkerülése végett, a javaslat a vádtanács belátására bizta. Rendszerint ajánlatosnak fog mutatkozni, ha a kifogást tevő kezdi meg az előterjesztést, mert az egész tárgyalásnak a kifogások képezik okát, — és ha azután a vádló fejti ki a kifogásokkal szemben álláspontját. Mindazáltal a terhelt irányában jogosnak elismert kedvezésnél fogva meg kell engedni, hogy a terhelté legyen az utolsó szó. Az ügyfél-nyilvánosság tovább, mint a tárgyalás befejeztéig, nem volt kiterjeszthető, mert e határig jó szolgálatokat tehet, ezentúl pedig zavarólag hathat, sőt egyenes ártalmára lehet az igazságszolgáltatásnak, következőleg indokolt, hogy a határozathozatalnál már a feleknek ne legyen joguk jelen lenni. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a bíróság halk tanácskozás utján megállapodhatik a határozatra nézve, és ekkor mellőzhető a visszavonulás, vagy az ügyfelek eltávolítása. Bárminő végzést hozzon is a vádtanács, azt indokaival együtt mindig ki kell hirdetni. A végzés indokolását a javaslat nemcsak a minden bírói határozatra nézve közös okoknál fogva, hanem azért