Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

352 357. szám. kozhatik a szakértőkkel, meghallgathatja a vádlót, terheltet, illetve védőt és különös figyelemben köteles részesíteni a felek által indítványozott kérdéseket, nehogy ezeknek alapos okuk legyen panaszkodni a miatt, hogy releváns körülményekre nézve nem kérdeztettek meg a szakértők. Általános szabályul állítja fel a javaslat, hogy a szemle tárgyai rendszerint a biró jelenlétében vizsgálandók meg (167. §.). A »rendszerint* kifejezés arra mutat, hogy a szabály nem zár ki minden kivételt. Egy ily kivételt, mint a leggyakrabban előfordulót, fel is emlit a javaslat, de azzal nincs kimerítve minden eset, melyben a vizsgálóbíró távol maradhat a szemlétől. Csak egy eset legyen itt felhozva, pl. nőszemélynek oly orvosi megvizsgálása, midőn csakis szakértői véleményről van szó. Ekkor a tisztesség érzete követeli, hogy ugyabiró, mint a jegyzőkönyvvezető és tanuk távol maradjanak. Az osztrák perrendtartás kifejezést is ad annak : »aus Rücksichten des sittlichen Anstandes für angemessen erachten, sich zu entfernen « (122. §.). A német perrendtartás első javaslatában (69. §. második bekezdés) szintén volt rendelkezés >Die sachverstandige Untersuchung, wird ohne Beisein des Richters vorgenommen, wenn der Anwesenheit desselben Rücksichten des Anstandes entgegenstehen*, de ezt csak azért törölte a német szövetségi tanács, mert a biró józan esze is elegendő biztosíték arra, hogy a tisztesség követelményeit nem lépi túl. — Sőt e szakasznak második részét: »oder wenn die Thatigkeit der Sachverstandigen fortgesetzte Beobachtungen oder langere Zeit dauernde Versucheerhei«cht< szintén abból az okból hagyták ki, mert a biró rendelkezés nélkül is tudja, hogy technikai vizsgálatoknál jelenléte teljesen fölösleges. Az előbbi tekintetben a javaslat is fölöslegesnek találta a kifejezett intézkedést, de az utóbbiban azt minden kétség eloszlatása végett megtette. Ama tapasztalatnál fogva pedig, hogy a bíróságok a hosszabb észleletet vagy kísérletet igénylő oly tárgyakból, melyek a szakértői vizsgálat által megsemmisülnek vagy megváltoznak, semmit sem tartottak vissza, és így az újabb vizsgálatot lehetetlenné teszik: nem volt mellőzhető az átadás szabályainak és a jegyzőkönyv kellékeinek tüzetes megállapítása. 10. Lelet és vélemény. A tényálladéknak szakértők segélyével való megállapításánál—mint már fennebb is említve volt — különbséget kell tenni a lelet és a vélemény között. A lelet azaz: a szakértők észlelete azonnal jegyzőkönyvbe veendő. A működés e részét a biró, a jegyzőkönyvvezető, a tanuk többnyire ellen is őrizhetik, mert erre nem kívántatik mindig szakértelem, hanem elegendők az ép érzékek. A vélemény (visum repertum) már tisztán a szakértők ténye. Ezt is rendszerint azonnal jegyzőkönyvbe kell adni a szakértőknek, mindazáltal joguk van kívánni, hogy azt megfelelő határidő alatt, írásban nyújthassák be. A javaslat kiemeli, hogy a vélemény indokaival együtt adandó jegyzőkönyvre. Az indokolás oly fontos része a véleménynek, mint a bűnvádi ítéletnek. Valamint ezt, ugy amazt is az indokolás világosítja fel, miért is meg kell engedni, hogy a szakértő alaposan, tudományos elvek alapján fejthesse ki véleményének indokait. A bírónak kötelessége a felett őrködni, hogy minél tökéletesebb szakértői szemle és vélemény álljon rendelkezésre, mert minél szabatosabb az: annál nagyobb bizonyító erejének értéke. És nem csupán az ítélőbíró van hivatva annak mérlegelésére, hogy hiányos-e a szemle vagy nem. Már a vizsgálóbíró is, kinek kötelessége a pert helyesen előkészíteni, elrendelheti bizonyos feltételek mellett a szemle hiányainak pótlását, esetleg új szemle megtartását. A hiány két irányban fordulhat elő. Vagy a ténybeli megállapításokban, vagy a véleményben. Ha a biró azt tapasztalja, hogy a ténybeli megállapítás eltérő, határozatlan, homályos, önmagával vagy bizonyított körülményekkel ellentétes: akkor meghallgatja a szakértőket és ez