Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
357. szám. 447 a terheltnek esetleg Írásban benyújtott memoranduma viasza nem utasítható, hanem az iratokhoz csatolandó. 3. A kihallgatás alakjának további lényeges szabálya az, hogy a terhelt kihallgatásánál ugy a nyomozás, mint az elővizsgálat szakában, a 118. §. szerint mindig alkalmazandó jegyzőkönyvvezetőn fölül, még két tanú is jelen legyen. Ha az ügyfél-nyilvánosság a terhelt kihallgatásánál behozható nem volt, legalább is azt kellett követelni, hogy a kihallgatást két megbízható tanú ellenőrizze. Tanuk jelenlétét kívánja a skót eljárás. Az 1873-iki osztrák törvény (198. §.) szerint is az esetben, ha akár a vizsgálóbíró tartja szükségesnek, akár a terhelt kívánja, két tanú alkalmazandó. A facultativ rendelkezésnél czélszerííbbnek látszott a kötelező, mert a terhelt már csak azért sem meri gyakran tanuk jelenlétét kívánni, mert azt hiszi, hogy a kihallgatást teljesítő hatósági közeg ezt bizalmatlansági ténynek vehetné.. A két tanú alkalmazása ellen gyakorlati szempontból rendszerint azt szokták felhozni, hogy alkalmas személyek nem vállalkoznak e szerepre és hogy ez a fentebb kiemelt visszaélésekre vezet, melyek az egész intézményt üres formasággá teszik. Ez ellen az erélyes felügyelet elég garantiat nyújt. De másrészről a bűnvádi igazságszolgáltatás, melynek terhe másutt az esküdtszéki, sőt Schöffen-szolgálatban oly súlyosan nehezedik az állampolgárokra, talán hazánkban is felléphet ama szerényebb követelménynyel, hogy a társadalom ama ponton, hol a visszaélés lehetősége leginkább fenyegetheti az igazságszolgáltatás érdekeit, ellenőrző tevékenységét meg ne tagadja. Ily szempont vezérlete mellett vette fel a javaslat a szóban levő intézményt, mely helyes kezelés és ellenőrzés mellett a terheltek irányában való törvényszerű eljárásnak hathatós garantiájául fog szolgálni. 4. Mielőtt a terhelt magára az ügyre nézve hallgattatnék ki, szükséges azonosságának megállapítása. E végett, valamint a további eljárás czéljából intéztetnek hozzá a 236. §. első bekezdésében megjelölt személyi viszonyokra vonatkozó kérdések, melyek nagyobbrészt már a tanukról szóló fejezetben fejtegetés tárgyát képezték. A >vita ante acta« részletei csak annyiban kérdezendők, a mennyiben enyhítő és súlyosító körülmények megállapítására befolyást gyakorolnak. A visszaesés, beszámítás stb. megállapítása szempontjából nélkülözhetetlen a kérdés, hogy volt-e a terhelt büntetve. Alig kell kiemelni, hogy e tekintetben, valamint a honosság megállapítása tekintetében hivatalból is szükséges a kellő adatokat megszerezni. Különösen, ha a terhelt külföldi és előrelátható, hogy kiutasításra is fog ítéltetni, kötelessége az ügyészségnek vagy vizsgálóbírónak gondoskodni arról, hogy a terhelt illetősége tüzetesen megállapittassék, mert e nélkül kénytelen a rendőrség a büntetését kiállott elitéltet gyakran hosszabb ideig csak azért őrizet alatt tartani, mert illetőségi helye nincs biztosan megállapítva. Ama körülmény, hogy a terhelt sem a neve, sem egyéb személyes viszonyai tekintetében hozzá intézett kérdésekre nem válaszol, az eljárás menetét nem akasztja meg. Ilyenkor az azonosság lehetőleg más utón állapítandó meg. 5. Ha a terhelt kihallgatása első sorban védelmi eszköz, akkor e feladatát csak ugy töltheti be, ha a terhelt tudomásával bir annak, a mivel vádoltatott. Gyakran már az idéző levél, vagy elővezetési parancs kellő felvilágosítást nyújt a terheltnek arról, a miért a biróság elé állítása szükségesnek találtatott. De sok esetben a terhelt elővezettetésének okát csak akkor tudja meg midőn a kihallgatást vezető közeg elé állíttatik. Az ügyre vonatkozó kérdések tételét a javaslat szerint mindig meg kell előzni annak, hogy a kihallgatást teljesítő közeg általában megjelölje a terhelt ellen felhozott büntetendő cselekményt. Ennek czélja az, hogy a terhelt összefüggő, körülményes nyilatkozatot tehessen az egész tényálladékra nézve. A részletes^kérdésekre csak eme nyilatkozat után kell a kihallgatást teljesítő közegnek áttérni. A kihallgatási tervre {és ennek foganatosítására nézve a javaslat szabályokat nem állif fel. Csupán oly szabályokat tartalmaz, melyek megóvják a kihallgatást