Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

448 357. szám. visszaélésektől. Főszabály az, hogy a terhelt minden terhelő adatot megismerjen, miért is a kérdéseket nem szabad ugy intézni, hogy a terhelt kellően felvilágosítva ne legyen a vád minden terhelő mozzanatára nézve. Nem írja ugyan elő a javaslat, hogy azonnal az első kihallgatás alkalmával már meg kell felelni e követelménynek, mindazáltal a javaslat szelleme ellen vétene ama hatósági közeg, ki az első kihallgatáson tudtára nem adná a terheltnek a vád alapjául szolgáló terhelő adatokat. Hogy a terhelt könnyen megértse a kérdéseket, azoknak feltevésénél a tények és adatok logikai és időrendi sorozatára kellő figyelem fordítandó. Ha a terhelt más büntetendő cselekményt vall be, mint a melyre a vád irányul, ugy erről is jegyzökönyvet kell felvenni. De a vádrendszernek megfelelőleg a további eljárás az ügyészség indítványától fog függni. Annak hangsúlyozása végett, hogy a kihallgatást teljesítő közeg mindig ugy a vád, mint a védelem érdekeire egyenlő tekintettel tartozik lenni, szükségesnek találta a javaslat kiemelni, hogy mihelyt a terhelt mentő tényekre vagy bizonyítékokra hivatkozik: ugy, — ha csak a halogatási czélzat neín nyilvánvaló, — a mentő bizonyitékok felvétele tárgyában azonnal kell intézkedni. Eme pont az különösen, hol a vizsgálóbíró a gyakran magára hagyott terheltnek segítségére jöhet és ama hiányokat, melyeket az eljárás a nyomozó közegek túlbuzgalma vagy a terhelt érdekeinek elhanyagolása miatt felmutat, pótolhatja. ;/>V - .

; ^ ; < W •' 6. Annak, hogy a javaslat az inquisitorius per visszaéléseit gyökeresen ki akarja irtani, erős bizonysága foglaltatik a kihallgatás ama módjainak egyenkint felsorolásában és megtiltásában, melyeket a furfang és ravaszság beismerő vallomások kieszközlésére kigondolt (237. §.). Mindenekelőtt tiltja a javaslat a határozatlan, homályos, továbbá a nyelvre adó (suggestiv) és fogásos (captiosus) kérdések tételét. • Hogy mi a határozatlan és homályos kérdés, nem szorul bővebb felvilágosításra. A nyelvreadó (átmutató) és fogásos kérdéssel pedig már a tanukról szóló fejezet és ennek indokolása foglalkozott. Egyébiránt a lehetőségig kerülendő suggestiv kérdésről maga a 237-ik szakasz is (2. bek.) bővebben intézkedik és még arra nézve is útmutatást ad, hogy a részesek, olgazdák és bűnpártolók megnevezése is csak akkor van helyén, ha a terhelt egyébként nyilatkozatra bírható nem volt. A szakasz még további részletezésbe bocsátkozik, midőn megtiltja, hogy a kihallgatást teljesítő közegnek az ígéret (pl. jobb ellátás, szabadlábra helyezés), ámítás (pl. felmentéssel való kecsegtetés), erőszak eszközeit igénybe venni nem szabad. Egyúttal annak megakadályozása czéljából, hogy a kihallgatást teljesítő közeg megengedett eljárásnak tekintse a terhelt kifárasztását, különösen figyelembe véve azt, hogy az éjjeli kihallgatásokat szokták erre legalkalmasabb aknák találni, nem volt fölösleges erre különösen is utalni. Ki kell azonban emelni, hogy a czázatos kifárasztás az, a mi tiltva van. '

v-'

:

^ ..,,-. :--;

v .-,.^_ .^

f:

.. ....,.•' Mindeme részletezések az alapelv helyes körvonalozása mellett szoros törvény technikai szempontból nem feltétlenül szükségesek és ezért a német birodalmi perrendtartás — daczára hogy sok particularis törvény ellenkező rendszert követett (bajor, thüringiai, oldenburgi, lübecki törvények) — mellőzte is azokat. Nálunk azonban, hol még a közelmúltban uralkodott amaz irány, melynél csaknem minden eszközt szentesíteni látszik a beismerés kierőszakolásának czélja, nem volt fölösleges eme részletes instructionalis szabályokra rámutatni. Ezek nyíltan, félremagyarázhatlanul adnak kifejezést annak, hogy ama kor sötétségét, midőn azt hirdették, hogy >judex pro eruenda veritate potest uti interrogationibus dubiis, obscuris et sophisticis et simulate agere* a humanismus világossága váltotta fel, melynek fénye előtt ilyen alacsony, csak az igazságszolgáltatás méltóságát sértő és az ártatlanul elitéltek számát szaporító eszközök többé meg nem állhatnak. Kimondják továbbá, hogy a javaslat nem azt teszi a terhelt kihallgatásának minden áron elérendő czéljává, hogy ez beismerésre birassék, hanem azt akarja, hogy a kihallgatás biztosítékot nyújtson a beismerés tiszta önkéntes keletkezése mellett. Végül a.ua is figyelmeztetnek, hogy az igazságszolgáltatás közegének minden viszonyok között meg kell