Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

357. szám, 5? 293. §. Mindenik tanú megesketése tárgyában, annak kihallgatása és a felek vonatkozó indítványainak meghallgatása után a törvényszék külön határoz. A megesketés csak a X. fejezetben meghatározott esetekben és az előző eljárás folyamán ki nem hallgatott tanukra nézve mellőzhető. 294. §. A büntetendő cselekményre vonatkozó okiratok, a birói szemléről, házkutatásról, lefoglalásról vagy személymotozásról felvett jegyzőkönyvek, az előzetes eljárás során adott szakértői vélemények, hatósági bizonyítványok, a vádlott előbbi büntetéséről szóló ítéletek, a főtárgyaláson felolvasandók. A tanúvallomásról felvett jegyzőkönyv csak a 132. §. 1. és 2. pontja esetében és még akkor olvasható fel, ha a tanú meghalt, ha tartózkodási helye ismeretlen, ha megjelenése nagy nehézséggel vagy aránytalan költséggel járna. Ugyanezen feltételek mellett olvasható fel a bűntárs vallomásáról felvett jegyzőkönyv, továbbá még akkor is, ha a bűntárs már elitéltetett. Ellenben a tanuzási kötelesség alul mentes tanúnak vallomásáról felvett jegyzőkönyv egyáltalában nem olvasható fel, ha az a főtárgyaláson a tanuságtételt megtagadta. IV. A felek perbeszédei. 295. §. A bizonyitékok kivétele után az elnök a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és felhívja a vádlót vádbeszédének, utána vádlottat és a védőt a védelemnek szóbeli előterjesztésére. A vádlónak joga van a védbeszédre válaszolni. Az utolsó beszéd mindenesetre a vádlottat illeti, és ha van is védője, felhívandó, hogy nem óhajt-e védelmére szót emelni. A kir. ügyészség mellett közreműködő magánvádlót a szólás joga közvetlenül a kir. ügyészség után illeti. Ha több a vádló vagy vádlott: az előterjesztések sorrendjét az elnök határozza meg. 296. §. Vádbeszédében a vádló összefoglalja a bizonyítási eljárás eredményét, és a mennyiben valamely büntetendő cselekményt bebizonyitottnak tart, — az enyhítő és súlyosító körülmények kiemelése mellett, és hivatkozással a megfelelő törvényszakaszokra, a vádlott bűnössége és az ellene alkalmazandó büntetési tétel tárgyában, de mindig mellőzve a kiszabandó büntetés mennyiségét, — indokolt indítványt terjeszt elő, ellenkező esetben pedig az eljárás kiegészítését, vagy felmentő ítélet hozatalát indítványozza. Magánvádló nem létében a magánjogi elégtételre nézve a kir. ügyészség tesz megfelelő indítványt. 297. §. Ha a vádló a bizonyítási eljárás következtében akként látja a tényállást megváltozottnak, hogy a vádlott más cselekményben mutatkozik bűnösnek, mint a melylyel a vádirat, illetve vádhatározat szerint vádoltatott, vagy hogy őt a vádbeli cselekményen kívül még más, a BTK. 96. §-ának alkalmazására vezető cselekmény is terheli, — ekkor a bizonyítási eljárás befejezése után, vagy a megváltozott tényállásra alapitott vádinditványát azonnal előterjeszti, vagy KÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. XI. KÖTE i. 8