Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

56 357. szám. Mind az elnök, mind a törvényszék jogositva vannak indítványra vagy e nélkül is új bizonyítékok megszerzését elrendelni, mindazáltal az indítványt elutasító, valamint oly bizonyíték megszerzését elrendelő határozatot, mely miatt a főtárgyalás huszonnégy órán túl volna félbeszakítandó, csak a törvényszék hozhat. Szemlét vagy az egész törvényszék vagy egyik kiküldött tagja teljesít, ki a szemle befejezésével a törvényszéknek azonnal jelentést tesz. Uj bizonyíték megszerzése, az indítvány elkésésének okából nem tagadható meg. 289. §. A tanukat és szakértőket a X., XI., fejezetek szabályainak megtartása mellett rendszerint az elnök hallgatja ki. Kívüle a bírák, a kir. ügyészség, a magánvádló, a vádlott, a sértett fél, vagy a károsított, illetve ezek képviselői is intézhetnek kérdéseket a tanukhoz és szakértőkhöz. Ha ezek az ügygyei semmi összefüggésben nem álló, vagy részrehajló feleletre felhívó kérdést tesznek, vagy ha a kérdés és felelet által mások becsülete a való kiderítésére várható előny nélkül megsértetnék, — az elnök a kérdés tételét, illetve a feleletadást megtilthatja. 290. §. Bármely fél kívánságára a törvényszék megengedheti, hogy a tanukhoz és szakértőkhöz, vagy azok közül egyesekhez első sorban a felek intézzék a kérdéseket. Ez esetben a vád tanúihoz a vádló, a védelem tanúihoz a vádlott, illetve képviselőik intézik a kérdéseket és azután a kérdező ellenfelének is joga van kérdéseket tenni. Az elnök nem csak a kérdezés befejeztével, hanem bármely kérdésre adott felelet után is annyi kérdést tehet, a mennyit szükségesnek tart. A kérdezés joga a bíróság mindenik tagját is megilleti. A felek általi kihallgatást a kir. törvényszék azonnal megszüntetheti, mihelyt meggyőződik, hogy a kérdező a kérdések tételére kellő képességgel nem bir, vagy ha a magánvádló, vagy vádlott, illetőleg képviselőik, ismételt elnöki figyelmeztetés után is tiltott kérdéseket tesznek. 291. §. Köteles az elnök arról gondoskodni, hogy a még ki nem hallgatott tanú a bizonyítási eljárásnál, és a ki nem hallgatott szakértő a másik szakértő kihallgatásánál jelen ne legyen. Ha az eljárás czélja kívánja, megengedheti az elnök, hogy a szakértő a vádlott és az öszszes tanuk kihallgatásánál jelen legyen. A kihallgatott tanuk és szakértők a főtárgyalási teremből csak az elnök rendeletére vagy engedélyével távozhatnak. Az elnök intézkedhetik, hogy a kihallgatott tanuk a termet elhagyják, később ismét behivassanak és akár egyedül, akár más tanuk jelenlétében ismételten is kihallgattassanak. 292. §. Az elnöknek jogában áll az is, hogy a vádlottat valamely tanú vagy vádlott-társ kihallgatása alatt, a vallomástétel szabadsága érdekében, kivételesen a teremből eltávolíttassa. A távollétében teljesített kihallgatás eredménye a vádlottal haladéktalanul, — legkésőbben a bizonyítási eljárás befejeztéig semmiség terhe mellett közlendő. Ugyancsak az elnök eszközli a nézete szerint, vagy a törvényszék határozata folytán szükséges szembesítéseket és mutatja fel az azonosítandó tárgyakat.