Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

104 857. szám. tetik (I. Mátyás VI. 68. ez.). Ezek ugy, mint az ország rendes birái is, helyetteseket és protonotariusokat nevezhettek ki és ezek is a királyi bíróság tagjai közé tartoztak. A tárnokmester (camerarius vagy tavernicorum regalium magister, II. Gréza 1145. évi kiváltságlevele F. C. Dipl. II. 120.) tulajdonképen a király kincstárnoka volt. Mint ilyen a városok fölött, melyek a királynak adóztak, fenhatóságot gyakorolt és azoknak felébb vitt ügyeibeu másodfokon itélt (Zsigmond II. 4, 12., III. 11. ez.). A bán, az erdélyi vajda és később a székelyek grófja (II. Ulászló I. 33. ez.), a kormányzatukhoz tartozó területen a nádorihoz hasonló, független bírói hatalmat gyakoroltak és külön bíróság élén állottak. Mint a királyi és nádori bíráskodás közös intézménye, felemlitendők az úgynevezett nyolczados törvénykezési szakaszok (octavae vagy judicia octavalia), melyek, ugy látszik a székesfehérvári törvénynapokból származtak. Nevük onnan ered, hogy évenkint bizonyos ünnepek (eleinte szent György napja és Epifania) utáni nyolczadik napon kezdődtek (I. Mátyás IV. 13. ez. Kittonich dir. meth. I. fej. 3. kérd. 2. §.). Első rendszeres megtartásuk a XIV. századba eshetett; törvényeinkben legelőbb 1454. év alatt fordulnak elő (X. t.-cz.), midőn ideiglenesen felfüggesztettek. II. Ulászló korától fogva kitűzésük majdnem minden országgyűlésen ismétlődő törvényhozási feladattá fejlődött. A nyolczados törvénykezési szakaszokban ugy a szorosan vett királyi, mint a nádori bíróság, a király székhelyén működött. Megkülönböztettek octavakat szorosabb értelemben (magnae, integrae), melyek rendesen 40 napig tartottak (II. Ulászló III. 2. ez. 1. §.) és bárminemű fontosabb ügyre kiterjedtek, továbbá breves octavakat, melyek utóbb csakis brevia judicia név alatt fordulnak elő, 20—25 napig tartottak (I. Mátyás IV. 13. ez., II. Ulászló III. 2. ez.), és a sürgősebb, nagyobbára a nádori bírósághoz tartozó ügyek elintézésére szolgáltak. A nyolczados törvénynapokon az ország 2 rendes birájának, a többiek helyetteseinek és az országgyűlésen választott főpapoknak és főuraknak jelen kellett lenni (I. Mátyás VI. 3., II. Ulászló I. 40. ez.). II. Ulászló alatt törvényben kimondatott, hogy az-octavalis törvénynapokban az ország rendes biráin kivül 3 főpapnak, 3 főúrnak és 14 nemesnek (II. 8. ez.), illetve 2—2 főúrnak és főpapnak és 16 előkelő jogtudó nemesnek (II. 2. ez.), utóbb ismét 4—4 főúrnak és főpapnak és 16 nemesnek (IV. 10. ez.) kell részt venni. A rövid nyolczados bírói napok 1500 óta folyton tartandóknak határoztattak (II. t.-cz.), mi végett egyúttal kimondatott, (II. Ulászló IV. 10. ez.), hogy e törvénynapokban csak a főpapokból, főurakból és nemesekből választott 24 tagnak fele tartozzék részt venni, de azért félévenkint felváltva állandóan Budán lakni. A bíróság ezen tagjainak fizetés is biztosíttatott. Jelentékeny állást foglaltak el e bíróságoknál az ítélőmesterek (protonotarii). Eltekintve attól, hogy a bíróságok eljárását idézések, értesítések, bizonyítványok kiadása által előkészítették s az érdemleges eljárásban a jegyzői és fogalmazási teendőket végezték, kisebb jelentőségű ügyekben már mint önálló birák is kezdettek működni, mi azonban e korszakban még törvényellenesnek tartatott (I. Mátyás IV. 20., II. Ulászló I. 69. ez.). A mellett ők képviselték a bíróságok személyzetében a szakismeretekkel, gyakorlati képzettséggel biró elemet és ez részükre nem csekély befolyást biztosított (II. Ulászló III. 6. ez.). A királyi udvari bíróságokon kivül még kisebb hatáskörű vidéki bíróságok is működtek, melyeknek szervezete a rendi különbségek befolyása alatt fejlődött ki. Szt. István és közvetlen utódai korából nem maradt reánk okmányi bizonysága annak, hogy a nemesek (servientes regis) más, mint a király bíróságának alávetve lettek volna. Igen valószínű, hogy akkor még a régi törzsszervezet szerint hatósági körrel és tekintélylyel felruházott főemberek is bíráskodtak a nemesek ügyeiben. Annyi bizonyos, hogy a várszervezet közegeit e korszak első századaiban a nemesség irányában még bírói jogok nem illették (1222: V. t.-cz.). A XIII. század