Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

96 357. szám. A védő elmaradása, megbetegedése vagy eltávozása egyáltalában, — a terhelté kihágás vagy egyedül pénzbüntetéssel büntethető vétség esetében — félbeszakításra vagy elnapolásra okot nem képez. 464. §. Szabályul szolgáljon, hogy a bizonyítékok a tárgyaláson veendők fel. A tárgyalás sürgősség esetében vagy költségkímélés czéljából a tett vagy a szemle színhelyén is megtartható. Ha azonban más törvényszéki területen, vagy még távolabb lakó, vagy oly tanúnak kihallgatása válik szükségessé, ki betegség, testi fogyatkozás vagy mentesség (132. §. 1. pont) miatt a bíróság elé nem állitható, a"biró a kihallgatást megkeresés utján, illetőleg a tanú lakásán, lehetőleg eskü alatt és a 122. §. 4. bekezdésének megfelelőleg eszközli, és e végett a tárgyalást félbeszakítja, vagy elnapolja. Távol lakó tanú is megidézendő a tárgyalásra, ha valamelyik ügyfél a költséget előre fedezi, vagy a tanúnak szembesítése a terhelttel mellőzhetlen. A tárgyaláson kívül, annak félbeszakítása, vagy elnapolása mellett foganatosittatik a szemle, vagy a szakértői vizsgálat és véleményadás, ha az tartamánál, vagy helyi, illetve műszaki nehézségeknél fogva a tárgyaláson nem teljesíthető. 465. §. Az előző és a 447., 449. §-ok szerint a tárgyaláson kivül teljesítendő bírói cselekményeknél a biró a IX., X., XI., XII. fejezetek szabályai szerint jár el. Mindazáltal bírósági tanuk alkalmazása nem szükséges; a terhelt elmeállapotának megfigyelése végett tébolydába nem szállítható; másnak, mint a terheltnek birtokában levő magániratok át nem kutathatók, levelek és táviratok továbbítás közben le nem foglalhatók és fel nem bonthatók. Rendes jegyzőkönyv csak azon cselekményekről vétetik fel, melyek a tárgyalásnál bizonyítékul szolgálnak, és ott nem ismételhetők. Más esetekben az eljárás eredményéről a biró vagy jegyzőkönyvvezető rövid feljegyzéseket tesz. V. Perorvoslat. \ 466. §. Az első fokban kelt határozatokat azon törvényszék vizsgálja fölül, melynek területén a határozatot hozott járásbíróság székhelye van. 467. §. A járásbíróság azon végzései ellen, melyekre nézve a törvény a perorvoslatot ki nem zárja, egyfokú felfolyamodással lehet élni. A felfolyamodás bejelentésére, felterjesztésére és elintézésére nézve a 315. §-nak, a 316. §. 3., 4. és 5. bekezdéseinek és a 317. §-nak határozatai azon eltéréssel alkalmazandók, hogy a felfolyamodást a végzést hozott járásbíróságnál kell bejelenteni, vagy benyújtani, és hogy az elkésett, határozatlan, vagy a törvény által kizárt felfolyamodást a járásbíróság utasítja vissza. 468. §. Járásbíróság ítélete ellen csak a felebbezés és a jogegység érdekében használt semmiségi panasz perorvoslatának van helye.