Képviselőházi irományok, 1887. XI. kötet • 357. sz

Irományszámok - 1887-357. Törvényjavaslat a magyar bűnvádi eljárásról, és indoklásának kezdete

357. szám. 97 Af elebbezéssel ugy az Ítélet határozati részére és indokolására, mint az eljárás szabály­talanságára nézve a 319. §-ban foglalt megszorítás nélkül kereshető orvoslás. 469. §. A felebbezést az ítélet kihirdetésekor, vagy ettől, illetve a kézbesítéstől számított három nap alatt kell az ítéletet hozott járásbíróságnál bejelenteni és indokolni. Az indokolás határideje a szóval kihirdetett ítélet kiadványának kézbesítéséig ki nem terjeszthető. Felebbezéssel élhetnek a 320. §-ban megnevezett személyek, A felebbezés tárgyának meghatározására, a felebbezési beadványra, az ellenészrevételekre és az új bizonyítékokra nézve a 326., 327., 328. §-ok irányadók. A felebbezés visszavonása a 329. §. feltételei mellett történik, azon eltéréssel, hogy az ügyészségi megbízott felebbezését a kir. főügyészen kivül, a kir. ügyész is visszavonhatja. 470. §. Felebbezett Ítélet, a 426. §. 2-ik bekezdésében megjelölt eseten kivül, végre nem hajtható. Az elkésett, határozatlan (326. §.) vagy a törvény által kizárt felebbezést a járásbíróság utasítja vissza. Ellenkező esetben a felterjesztést a 331. §. szerint eszközli. 471. §. A felebbezett ügyet a törvényszék előbb a 333. §. szabályai szerint tartandó tanácsülésben vizsgálja meg, és az alábbi esetekben el is intézi. Ha az ítélethozatalt alaki okok, vagy hiányok (334. §. 1., 2., 3., 4., 6. pontjai) akadá­lyozzák: a törvényszék a felebbezést visszautasítja, illetve a járásbíróságot a 326. §-ban körülirt eljárásra utasítja, az iratok áttételét, vagy a szükséges kiegészítéseket rendeli el, esetleg a bizo­nyítékok pótlása vagy kiegészítése végett saját bíráját, vagy a területén lévő járásbíróságok valamelyik bíráját küldi ki. Ha az itélőbiróra, annak eljárására vagy ítéletére nézve a 321. §-ban felsorolt semmiségi okok forognak fenn, és azok az idézett §. utolsó három bekezdése szerint figyelembe vehetők: a 336. §-ban a kir. tábla részére megállapított szabályokat értelemszerűleg követi azon eltéréssel, hogy az ügyet csak akkor utasítja területén levő más járásbírósághoz, midőn annak az illetékes járásbíróság más bírája által való elintézése el nem rendelhető. Ha a felebbezés csak közbenszóló végzés (463. §. 2. bekezdés), a büntetés kiszabása, az eljárás költségei, vagy a magánjogi igények tárgyában történt: azonnal az érdemben ítélés a járásbíróság ítéletét helybenhagyja, vagy megváltoztatja. Ha végre a járásbíróságnak ténybeli megállapításai, vagy ítéletének a megelőző bekezdés­ben nem érintett intézkedései támadtatnak meg, vagy az előbbiekre nézve a törvényszéknek másként el nem oszlatható aggályai vannak, az ügyet felebbezési tárgyalásra utasítja. 472. §. Midőn a törvényszék az előző §. 5-ik bekezdése értelmében felebbezési tárgyalás tartását rendeli el, egyszersmind a 350. §. 3-ik bekezdésének útmutatása szerint elhatározza, hogy mely bizonyítékok fognak ismételtetni, és hogy az ügyfelek közül kiknek jelenléte mellőzhetlen. A tárgyalási elnök tűzi ki a 271. §. 2-ik bekezdése szerint a tárgyalás napját, és arra meg­idézi a kir. ügyészséget, a feleket, ezeknek képviselőit, esetleg a tanukat és szakértőket. Azok, kiknek megjelenését a törvényszék mellőzhetlennek találta, elővezetés terhe mellett, KÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. XI. KÖTET. 13

Next

/
Thumbnails
Contents