Képviselőházi irományok, 1887. X. kötet • 320-356. sz.
Irományszámok - 1887-331. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1889. évi állami költségvetésről
331. szám. 35 így a kiadások egész összege lesz . . . . . . . . 355.015,843 frt, a bevételek egész összege . . ... ' . . . . . . . . . 347.562,154 frt és a hiány lesz ............... 7.453,689 frt, vagyis: az utóbbi 131,608 forinttal nagyobb, mint a mekkora a kormány előirányzatában volt. Az igy is az 1888. évi előirányzathoz képest csaknem 5 millió frttal javuló mérleg annál figyelemreméltóbb haladást jelez államháztartásunk rendezésében, mert — mint emiitők — 9.483,388 frt kiadási emelkedést kellé meggyőzni. Ugy, hogy ezek nélkül, vagyis az 1888. évi kiadásokkal a törlesztésre használt fedezettel együtt, államháztartásunk 1889-^e hiányt nem mutatna fel. Annál nehezebben érezzük e kiadási emelkedést, mert abból 5.580,801 frtot hadügyi (közösügyi és honvédelmi) kiadások; 2.080 ? 602 frtot az államadóssági kamatnövekedés vesznek igénybe. Ez a két tétel képezi annak 80%-át. De egyúttal ezek kényszerítő természete és a nyugdíjaknál, üzemek fejlődésénél, némely culturalis kiadásoknál mutatkozó többi része a kiadási emelkedésnek megmagyarázza és igazolja azt is, hogy törölni azokat nem tudtuk. Minthogy azonban a törvényhozás legújabb intézkedése folytán némely államadósságok ugy váltatnak be, hogy az államadósságokra felvett törlesztési kölcsönök, melyek a jelen előirányzatban már 13.097,000 frtra mennek, a mérleg megfelelő javulásával, nélkülözhetők lesznek; az ezekkel járó kamatteher-növekedések megszűnése nyújtja az egyik; és a most már jelentékenyen apadó, rendes viszonyok közt rövid időn megszüntethető államháztartási hiány fedezetének apadása, illetőleg várható megszűnése adja a második tényezőt arra, hogy e czímen kiadásaink, illetőleg kamatterheink ne szaporodjanak, ugy, hogy bevételeink ezek által később igénybe nem veendő természetes fejlődésére bátran bizhatjuk culturalis, közigazgatási, igazságszolgáltatási valóban létező nagyobb szükségeink és más szintén fejlődő állami kiadásaink fedezetét; de ezek czímén sem szabad, hogy kiadásaink oly emelkedése álljon elő, mely államháztartásunk mérlegét — hitelünk és állami consolidatiónk e főtényezőjét — megrontsa, és igy csak a hadügyi kiadások emelkedésétől kell, hogy megszabadítsanak: a kormány ébersége, a közvélemény nyomása és a nemzetközi viszonyok javulása ; hogy ki legyen küszöbölve államháztartásunkból minden olyan tényező, mely eddig — a túlkiadások mellett — az állandó hiánynak leginkább volt szülő oka. És ezt főleg most kell hangoztatnunk, midőn a lényeges javulás utján vagyunk; mert kormány, törvényhozás és közvélemény most inkább, mint valaha, kell, hogy szigorúan fentartsák az államháztartás kereteit és megmaradjanak rendezésének követelményei mellett; mert a nemzet által bámulatra méltó erőfeszítéssel nyújtott áldozatokat csak úgy lehet meghálálni, illetőleg azok követelését igazolni, ha lehető rövid utón és lehető biztosan elérve lesz általa az a czél, mire egyedül lehet ilyen nagy áldozatot követelni. Nem jelent ez visszaesést, vagy csak stagnatiót sem; mert az államháztartás mostani keretében is, a cultura, szakképzés, ipar- és földmivelés-fejlesztés, az állami élet belrendezése, a forgalom- és versenyképesség annyi tényezőjét nyújtja az állam a nemzetnek; és ez az eddigi tényezőket is oly sikerrel használta fel, hogy nemcsak a minden téren való jelentékeny haladás, de az állami szükségleteknek hosszú időn át, ugyanazon administratió mellett, fokozottabb és pontosabb kielégítése is bizonyítja azt, hogy a nemzeti emelkedés és fejlődés jelentékeny tényezői államháztartásunkbanmost is megvannak; és hogy a mostani keretekben is mennyi új és fejlesztő tényezőt lehet e czélból a nemzet rendelkezésére bocsátani, bizonyítja az 1889. évi állami előirányzat is, melyben nemcsak a szellemi fejlődés minden nevezetesebb tényezője van fejlesztve, nemcsak az anyagi haladásnak van: a vasúti, vízszabályozási, állat- és lótenyésztési kiadásokban; a kereskedelmi növények (kender, selyem) termelésének előmozdításában több tényező nyújtva; de egyúttal a fogyasztási adók azon reformja is, mely a 14.604,000 frttal nagyobbra előirányzott összes fedezetben (melyet mi a
