Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.

Irományszámok - 1887-296. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi ... törvényczikk folytán adandó kártalanitásról

60 296. szám. és intézkedések alapján is. Ez engedélyek és intézkedések azonban ez esetben nem lehetnek itt tekintetbe vehető jogok szerzésének forrásaivá, az italmérésnek ez alapon folytatott gyakorlata jogszerű, jóhiszemű birtokot nem állapithat meg, s igy tulajdonjog megszerzésére sem vezethet s ennek folytán az ez alapon gyakorolt italmérésért kártalanítási jog nem emelhető. Eltekintve a jog alapjától, ezen szakasz a kártalanítást még attól a feltételtől is függővé teszi, hogy a jogosított jogából hasznot vont s hogy e haszon után az 1882. évi január 1-től 1886. évi deczember 31-ig terjedő 5 évnek egyike alatt adót fizetett. Az az intézkedés, mely szerint a kártalanításnak egyik feltétele az, hogy a jogosult a fenti 5 év alatt jogából jövedelmet húzott, abban találja magyarázatát, hogy a jövedelem kimutatásával nemcsak az igazoltatik, hogy a jog hasznot hozott, hanem ez a jövedelem a következő 3. §. rendelkezése szerint egyszersmind általában alapul is szolgál a kártalanítás megállapítására. Már pedig a felvett időszak jövedelme alkalmas arra, hogy a kártalanítás alapjául szolgáljon azért, mert egyrészt elég közel esik a kártalanítás tényleges megállapításához s igy ennek alapulvételével elég van téve azon követelménynek, hogy a kártalanítás a mai állapot szerint történjék, másrészt pedig azon évekre már még sem terjed ki, melyekben gyanítható volt az, hogy a kártalanítás megállapítása milyen alapokon történik; s igy nem kell attól tartani, hogy a megállapítás általánosan ezen indokból befolyásoltatott s sok esetben a valóságnál magasabb összegre tétetett. Ugyancsak a 2. §. szerint azokért az épületekért és beltelkekéit, adandó kártalanítás, a melyekben eddig italmérés gyakoroltatott, ha ezek az állami italmérési jövedék megfelelő hasznosítása végett elkerülhetlenül szükségesek s e czélból kisajátittatnak. Vagyis nem minden, hanem csak a jövőben is szükséges épületekért adatik kártalanítás. A jogosított ugyanis a földesúri jog, a törvény, a különös kiváltság alapján csupán a jogot nyerte; ez törvényes intézkedés által soha, sehol nem volt jogi kapcsolatba hozva az épülettel, telekkel, kisebb földbirtokkal, melyek csak azért bocsáttattak a jogosított által annak használatára, a ki a jogot tényleg gyakorolta, hogy segélyükkel a jog hasznosítása egyáltalán lehetséges vagy legalább is előnyösebben, könnyebben legyen eszközölhető. E jog jogi fogalmának meghatározásánál, a jog forgalomba hozatalánál és megadóztatásánál a jog és az említett ingatlanok rendesen teljesen külön önálló dolgokat képeztek és képeznek. Vannak esetek, az egyes kúriáknak adott italmérési privilégiumoknál, midőn az italmérési jog azzal az ingatlannal van jogi kapcsolatba hozva, a melynek területén gyakorolható. Ez azonban az italmérési jog gyakorlatának megszorítása, mert mig az más esetben a község egész területén, itt csak a joggal kapcsolatos ingatlan határán belül gyakorolható. E megszorítás nem szolgálhat indokul arra, hogy az ilyen jogosultak a kártalanításnál előnyben részesüljenek az által, hogy az ingatlan kisajátítását kívánhassák. Mindezekből az következik, hogy a jogosított szorosan véve jogilag csakis magának a többé nem gyakorolható jognak kártalanítására tarthat igényt, de nem követelheti, hogy italmérési joga megszűntével az annak hasznosítására szolgált ingatlanok kisajátittassanak, vagy hogy azok érték-csökkenése kárpótoltassék. De midőn a javaslat a megtámadhatlan és egyedül jogos álláspontra helyezkedve egyrészt kimondja azt, hogy a jogosultak azon ingatlanok kisajátítását, melyek eddig az italmérési jog hasznosítására szolgáltak, nem követelhetik, másrészt az által, hogy az állami italmérési jövedékről szóló javaslat azt rendeli, miszerint az italmérési engedélyek megadásánál azok, a kik olyan épületeket tulajdonul birnak vagy bérelnek, melyek eddig az italmérés czéljaira szolgáltak (6. §.), előnyben részesüljenek, nemcsak módot nyújt arra, hogy az ilyen épületek tulajdonosai az italmérés gyakorlatában megmaradhassanak, hanem azt is eredményezi, hogy &2